LUKÁCS Béla, §

Zalatna, 1847. ápr. 27., † Bp., 1901. jan. 7.: politikus, közgazdász, ogy.-i képviselő, kereskedelemügyi miniszter.– Felesége: Gajzágó Fatimé. – Édesapja erzsébetvárosi Lukács Simon gazdag bányatulajdonos, anyja Gál Teréz (örmény származású erdélyi magyarok), és öt testvére valamennyien a preszákai román mészárlás áldozatai lettek (1848. október 24-én). Ő is csak román dajkája segítségével tudott megmenekülni a szörnyű vérontásból. A középiskolát Gyulafehérvárt, a jogot Pesten végezte (1869). Szépirodalmi műveket, később katonai, történelmi, pénzügyi, adózási és nemzetgazdasági tanulmányokat írt. Munkatársa volt a Hazánk majd a Hon. c. lapoknak. Szerk.-tette a Közvélemény c. lapot. Néhány évig az állami számvevőszéknél és a m. pénzügyminisztériumnál dolgozott; Szamosújvár képviselője volt (1872–) az ogy.-ben; a MÁV –nál igazgató; közlekedésügyi minisztériumi államtitkár. Előbb Hunyad megye, majd Alsófehérmegye törvényhatósági bizottságának tagja. Mv. I. kerületét képviselte az ogy.-ben kormánypárti programmal (1887–1892; 1892–1896). Támogatta a mv.-i Székelyföldi Iparmúzeum létesítését, a megnyitón is résztvett (1893). Kereskedelemügyi miniszteri államtitkár (1889–92). Az első Wekerle kormányban kereskedelemügyi miniszter (1892. júl.–1895. jan.). A király kormánybiztosa a párizsi világkiállítás m. osztályának rendezésére (1900). Tagja az erdélyi R. K. Státus-gyűlésnek, levelező tagja a MTA-nak. Mv. díszpolgára, v. b. t. t., a millennium alkalmával megkapta az I. oszt. Vaskoronarendet (1896); Párizsban megkapta a Becsületrend főtiszti kitűntetését (1900). Előadó volt a KZST összejöveteleken, közölt a Kv., Mv.-i Füzetek-ben. Öngyilkos lett. – F. m.: A m. keleti vasút (Kv., 1870); Az 1848–49. pénzügy (Pest, 1871); Az arany rabjai : Elbeszélések Erdély aranyvidékéről és a bányásznép életéről (Pest, 1872); A választások előtt. Különös tekintettel Erdélyre (Pest, 1872); Ausztria és Magyaro. pénzügyi és adórendszere (Bp., 1876); Külön vélemények a vámszerződés, a vámtarifa és a Lloyd szerződés tárgyában (Bp., 1878); Beszéde a képviselőház 1878. nov. 22. ülésén (Bp., 1879); Államháztartás és adózás Angliában (Bp., 1884); Államháztartás és adózás Francio.-ban (Bp., 1884).
Irod.: Időtár 5 /1.; Marosi-KZST; MNL; Nagy- Bodó Tibor. Perényi Lukácsok a történelem sodrásában (Nú., 2022.jún.24.); Nagy –Bodó Tibor: A Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület újabb könyv megjelenését segítette (Nú., 2022. dec. 16.); Szinnyei; Új ogy.-i almanach (1887–92)