MADARAS József

Rigmány, 1937. aug.12 v. 16., † Máriahalom, 2007. ápr. 24 , a Farkasréti temetőben nyugszik: színész, filmrendező. – A lobbanékony természetű színésztanonc 1958-ban végezte el a Színház és Filmművészeti Főiskolát. Ugyanebben az évben vendégként szerepelt a József Attila Színházban, majd barátjával, Somogyi Miklóssal egyik színháztól a másikig szerződött. A győri Kisfaludy Színházban töltött egy évadot; a szegedi Nemzeti Színházban játszott (1959–60), az Állami Déryné Színház (1960–61), majd a Thália Színház (1961–66) tagja volt. A Pannónia Stúdió szinkrontársulata (1966–), az Irodalmi Színpad (1969–), a Nemzeti Színház (1971–), a Mafilm Filmgyártó Vállalat színtársulatának tagja volt (1978–). Rendezőként is tevékenykedett (1982–), filmen 1957 óta szerepel. Madaras szerepeinek sora az egyszerű emberek, a feltörekvő népi hősök igazságáról és nehézségeiről szól. Robusztus munkás- és parasztfigurák, sorsukkal elégedetlen, kitörni vágyó kisemberek megszemélyesítőjeként vált ismertté. Legnagyobb színpadi sikerét Fejes Endre Rozsdatemető című színművében aratta Hábetler Jani szerepében, melyet teljes átéléssel, befoghatatlan igazságérzetének érvényesítésével játszott el „életre-halálra”. Fejes Endre eredetileg könyv-alakban napvilágot látott drámáját a Thália Színházban mutatták be (1963) Kazimir Károly rendezésében. A rá emlékeztető, őt idéző legjellegzetesebb figurákat Jancsó Miklós és Kovács András filmjeiben alakította. Indulatos, erőteljes karakterek megformálásával tökéletesen illeszkedett a Szegénylegények (1966) vagy a Csillagosok, katonák (1967) komor drámai világába. Nehéz feladatot oldott meg a Csend és kiáltás lelki terror alatt deformálódó egykori vöröskatonája, Károly alakjának életre keltésével is. Fontos szereplője volt az Égi bárány (1971) című filmnek, melyben az eszelős Vargha pátert alakította, a Szerelmem Elektra (1974) című alkotásban pedig a zsarnok uralkodót, Aegistost játszotta. Madaras Kovács András filmjeiben is végigjárta a kis szerepek iskoláját, míg végül A ménesgazda (1978) robbanékony, de gyanútlanul jóhiszemű és tragédiába zuhanó főhősét eljátszhatta. Az országos népszerűséget egy filmsorozat hozta meg számára, amelyben Kántor, a nyomozókutya rendőr gazdáját, Csupati őrmestert alakította. Az 1990-es évek elején súlyos betegségen esett át: élet és halál között lebegett, közel egy évig kómában feküdt. Újra tanult beszélni, járni. Kisebb szerepekben újra megjelent. Madaras nevével sok magyar filmben találkozhatunk, személye megkerülhetetlen a magyar film elmúlt két-három évtizedes történetében. Szerepeit mindig konokul komolyan vette filmen és színpadon egyaránt, ő az, aki „mindennap forradalmárnak érezte magát, nemcsak állami ünnepeken.”. Díjai : Magyar Filmszemle. Életműdíj (2000); A locarnoi fesztivál nagydíja (1978); Balázs Béla díj (1976); SZOT díj (1976); érdemes művész (1978); Kossuth-díj (1996). – F.sz : Büchner: Woyzeck, Fejes: Vonó Ignác; Kleist: Amphitryon; Háber Jani ( Fejes: Rozsdatemető; Juan ( Calderón: A zalameai bíró), Laci (Darvas: Kormos ég), Péter király (Büchner: Leonce és Léna), Hajmenek Ignác (Odze: Lordok háza). – Filmek; A harangok Rómába mentek (1958), Pesti háztetők (1961), Angyalok földje (1962), Bálvány (1963), Így jöttem (1964), Szegénylegények (1965), Sikátor (1966), Csillagosok, katonák (1967), Fényes szelek (1968), Csend és kiáltás (1968), Az oroszlán ugrani készül (1969), Sirokkó (1969), Horizont (1970), A pacifista (1970), Égi bárány (1970), Még kér a nép (1971), Romantika (1972), Hajdúk (1974), Szikrázó lányok (1974), Áruló (1974), A járvány (1975), Azonosítás (1975), Pókfoci (1976), Budapesti mesék (1976), Apám néhány boldog éve (1977), 80 huszár (1978), A ménesgazda (1978), Allegro Barbaro (1979), Az erőd (1979), Magyar rapszódia (1979), Köszönöm megvagyunk (1980), A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon (1981), Gondviselés (1986), Szörnyek évadja (1986), Isten hátrafelé megy (1991), Könyörtelen idők (1991), Kék Duna keringő (1992), A nyaraló (1992), Film…. (2000), A másik ember iránti féltés diadala (2000), Életbevágó (2000), Rokonok (2006); Tévéfilmek: Legenda a vonaton (1962), Othello Gyulaházán (1966), Princ, a katona (1966), Bors (1968), Halász doktor (1968), 7 kérdés a szerelemről (1969), Technika és rítus (1971), Egy óra múlva itt vagyok (1971 – tévésorozat), Fekete macska (1972), Aranyliba (1972), A Müller család halála (1972), Plusz-mínusz egy nap (1972), A dunai hajós (1974), A farkasok (1974) Tornyot választok (1975), Strogoff Mihály (1975), Szerelmem, Elektra (1974), Kántor (1976 – tévésorozat), Karancsfalvi szökevények (1976), A csillagszemű (1977), A lőcsei fehér asszony (1977), Zokogó Majom (1978 – tévésorozat), Lélekvándorlás (1983), Dózsa György (1984), Az eltüsszentett birodalom (1985), A védelemé a szó (1988), Kisváros (1995). – rendezései: Hernádi: Királyi vadászat, Kaló: Egyedül, Lélekvándorlás (1982, tv), Az eltüsszentett birodalom (1984, tv), Eszmélet (1988 tv); A nyaraló (1991 tv).
Irod.: Csifó; MNL; Wikipedia