MAIOR, Augustin, Ágoston

Szászrégen, 1882. aug. 21., † Kv., 1963. okt. 3. : mérnök, fizikus, egyetemi tanár. – Elemi iskoláit Szászrégenben (1892–96), a középiskolát a mv.-i R. K. Gimnáziumban (1896–97), a bp.-i piaristáknál végezte, ahol érettségizett (1897–1900), majd a bp.-i MKTE műszaki karán folytatta (1900–05) mérnöki, számtan és fizika tanulmányait. Elméleti fizikát és felső matematikát Münchenben, Bécsben és Göttingenben is hallgatott (1905–06), professzorai között Planck, Ábrahám, Röntgen említhetők. Visszatért Bp.-re, ahol mérnöki diplomát kapott, a postaigazgatóság kutató laboratóriumában kezdte szakmai pályáját (1905. dec.1. –), kapcsolatba került a távíró és távbeszélő készülékek kisérleteivel, eredményeit a német Elektonische Zeitschrift- ben közölte; az első volt a világon, aki kisérletileg megvalósította az egy vonalon való több műveleti távbeszélést (1906–1908); elismerésként beválsztották a Magyar Posta vezetőtanácsába Bp.-en (1912). Feleségül vette a görgényoroszfalvi Alexandrina Precupot (1916) és a nagy egyesülés után visszatért Erdélybe. A kv.-i Erdélyi Posta igazgazgatóság (PTT) vezérigazgatója (1919–20); a Kereskedelmi Akadémián volt tanár (1922–23); a kv.-i egyetem dékánja (1929–30; 1945–46) és prodékánja, elsőként tanította román nyelven az elméleti fizikát (1919–40). A román fizikaiskola megalapjtójaként tartják számon, tanítványainak egyetemi jegyzeteket írt és adott ki; Szebenben ő létesítette az első erdélyi telefon és távirda kezelők iskoláját (1919). A kv.-i román egyetem, a Bécsi Diktátum következtében, Temesvárra költözött (1940–), vele együtt Maior is, aki ott folytatta tudományos munkásságát, kitették az egyetemről (1941–), visszavették (1942–), a temesvári egyetem dékánja volt (1929–30 és 1946–47), nyugdíjba vonult (1847), de folytatta tudományos munkásságát az egyetem keretében. A Román Akadémia tagja. Részt vett az Enciplopedia Română Minerva szerkesztésében, a matematika, fizika és műszaki tudományok megírásával; szaklapokban közölte tudományos cikkeit: Phisikalische Zeitschrift, Leipzig ; Electrical World; Elektrotechnische Zeitschrift, Berlin; A Magyar Mérnök- és Építész – Egylet Közlönye, Bp.; The Electrician, London; Bulletin de la Société de Sciences de Cluj; Revue Générale de l’ Electricité, Paris; Societatea de Mâine; Ţara Bârsei; Patria; Bulletin de la Section Scientifique de l’ Académie Roumaine; Buletinul Ştiinţific (Cluj); Elektrotechnika, Bp. A szászrégeni volt általános 5. sz. iskola felvette az A. M. Állami Gimnázium nevet (1994. márc. 21.). – F. m. : Electricitate şi magnetism (1921); Acustică şi optică: curs (1921); Curs de acustică şi optică (Cluj, 1928–1929); Curs de electricitate şi magnetism (Cluj, 1929–1930; 936); Electrostatica şi magnetistica (Cluj, 1943); Electromagnetica.(Cluj, 1943); Problema clasică a atomului (Atomul lui Bohr) (Cluj, 1934); Statistică cuanteră (Cluj, 1933); Teoria electricităţii şi a magnetismului (Cluj, 1925–1926); Teoria electronilor şi teoria relativităţii (Cluj, 1944); Teoria vibraţiilor (Cluj, 1926–1927); társsz.: Enciclopedia Română (Cluj, 1929); Lucrări practice de fizică (Cluj, 1971).Érdemei elismeréseként kitüntették a Răsplata muncii pentru învăţământ I. oszt. (1930) és Coroana României érdemrendekkel; érdemnyugdíjjal viszonozták tevékenységét (1956–).
Irod.: Bíró Dónát; C.l. (2004. ápr. 22.); Chiorean 2008; Clujeni ai sec. XX; Contribuţiile lui Augustin Maior la dezvoltarea telefoniei multiple (Buc., 1980); DER; EMP; Focul viu (Buc., 1962); Dicţionar cronologic al ştiinţei şi tehnicii universale (Buc., 1979); Gazeta Regh. (1994. mai., dec.); Gulyás; Marian, Victor; MDE; Netea: Mureşul superior; Zoe Pîrăianu: Gimnaziul de sat „A. M.” (Gazeta Reghinului, nr. 5., 1994); Predescu; Profiluri reghinene; Regh. cult. 2.; Sigmirean; Todea–Fülöp–Avram ; Transilvania; Tuşnea, Ion: Din viaţa şi activitatea lui A. M. (Gazeta Reghinului, nr. 5., 1994); La vie scientifique en Roumanie (Buc., 1937)