MAIOR, Petru, §

Mezőkapus, 1760 k., † Buda, 1821. febr. 14.: történész, filológus, író, görög kat. esperes. – Apja M. Gheorghe esperes volt Nyárádtő körzetben, Mv.-en élt, innen került Mezőkapusra plébánosnak (1762). Mezőkapuson töltötte gyermekéveit, de gyakran tartózkodott Bárdoson is, ahol apai nagyapja és nagynénje lakott. Mv.-en a r. k. gimnáziumban (1769–72), Kv.-on és Balázsfalván tanult. Rómában a Collegium de Propaganda Fide intézetben filozófiát és teológiát tanult Sincai-al együtt (1774–79), megnyílt előtte a gazdag vatikáni könyvtár, itt fogalmazódott meg a dáko-román elmélete; egy évet Bécsben egyházjog tanulmányozásával töltött. Balázsfalván pappá szentelték és szerzetes lett, kolostorba vonult, ahol kedvenc tanulmányainak a történelemnek és a nyelvészetnek élt (1780–84). Görgényi esperes (1784–92). Mv.-en polgárjogot nyert (1808). Püspöki felhatalmazással és főkormányszéki rendelettel hittérítői tevékenységet folytatott, feladata volt meggyőzni a mv.-i ortodoxokat hogy visszatérjenek a g. kat egyházba (1782). Ennek érdekében hathetes hitoktatást szervezett (1782; 1785), második alkalommal nem ért el eredményt amiért a városi tanácsot hibáztatta püspöke előtt. Miután templomuk leégett és az iskolát sem voltak képesek fenntartani Ioan Bob püspök utasítására áthelyezték az iskolát Magyarrégenbe, ahol már P. M. esperesként működött (1785–1809. márc. 18) és Abafája felügyelője volt, 47 helység tartozott hivatalához. Görgényben az általa alapított gör. kat. fatemplom van, Toader mester ikonjaival. Kéréssel fordult Ioab Bob püspökhöz, hogy engedélyezze egy kőtemplom építését Szászrégenben, a g. kat. Szentháromság kegytemplom, az első régeni román kőtemplom fel is épült a város gazdag polgárainak segítségével (1804–11), a tornya később készült el (1817), (ez, a g. kat vallás betiltása után, 1948, az ortodox egyház birtokába jutott). Egyházjogot tanított Balázsfalván egy évig, majd visszatért Szászrégenbe.Sehogy sem tudott kijönni Bob püspökkel, megvált plébániájától, Budára került a cs. kir. nyomdába, a román nyelvű könyvek cenzorának és korrektorának, ezt a tisztséget haláláig töltötte be (1808–21). Az írás és az alkotás évei voltak ezek, sokat publikált. Halála előtt végrendeletileg alapítványt tett a mv.-i R. K. Gimn.-ban tanuló g. és r. k.at ifjak számára, főleg akik férfi ágon rokonai, leszármazottai és utódai (1821). A bp-i egyetem román hallgatói önképzőköri egyesületet létesítettek Maior Péter Egyesület néven (1862). A magyarrégeni ortodox temetőben lévő g. kat. fatemplomot (épült 1744.) P. M. templomnak nevezik. Mellszobrot állítottak neki Szászrégenben és Mv.-en (2001), a régeni líc. (1919–), a Városi Könyvtár és a mv.-i egyetem is őrzi nevét. Mv.-en a g. kat. kőtemplom és az első mv.-i g. kat. román nyelvű elemi iskola (Andrei Şaguna, 9.sz.), ahol működött P. M., „B” kategóriás műemlék. Mv.-en utca viseli a nevét. – F. m.: Propovedanii la îngropăciunea oamenilor morţi (Buda, 1809; Cluj, 1906); Didahii, adică învăţături la toate duminicile şi sărbătorile anului (Buda, 1809); Prediche sau învăţături la toate duminicile şi sărbătorile anului (Buda, 1810–1811); Discussio descriptionis Valachorum transylvanorum editae patrioticis paginis No-ris 83, 84, 85 (Viena, 1811); Istoria pentru începutul românilor în Dakia (Buda, 1812; 1834; Buc., 1971; Iaşi, 1990); Istoria Besearecei Românilor atât a cestor din coace, precum şi a celor dincolo de Dunăre (Buda, 1813; Istoria Bisericii românilor; Buc., 1995); Animadversiones in recensionem Historiae “De Origine Valachorum” (Buda, 1814); Răspunsul la cârtirea carea s-au dat asupra persoanei lui Petru Maior, autorului Istoriei ceii pentru începutul românilor din Dachia (Buda, 1814; Cluj, 1923); Răspunsul la cârtirea carea s-au dat asupra persoanei lui P. Maior autorului Istoriei ceii pentru începutul românilor în Dachia (Cluj, 1929); Reflexiones in responsum Domini recensentis viernnesis ad Animadversiones in recensionem Historiae de origine Valahorum in Dacia (Buda, 1815); Contemplatio recensionis in Valachicam anticriticam… (Buda, 1816); Dialogu pentru începutul limbei române între nepot şi unchiu (Buda, 1818; Buc., s.a.); Ortographia romana sive latino-valachica una cum clavi… (Buda, 1819); Lexicon românesc-lătinesc-unguresc-nemţesc (Buda, 1825); Petru Maior la centenarul morţii sale (Buc., 1921); Scrieri 1–2.(Buc., 1976); Scripta minora: Ars literaria, Animadversiones, Epistolarium, Ultimae (Buc., 1997); Protopopadichia (Alba Iulia, 1998); Kéziratban: Despre datoria pârinţilor de a şi educa copiî bine. (Nevelési munka a szülők kötelességeiről gyermekeik nevelése körül); antológ.: Bassarabescu, Ioan A. Antologia scriitorilor români (Buc., s.a.); Crestomaţie română Chrestomathie Roumaine (Buc., 1891), Lupaş, Ioan : Lecturi din izvoarele istoriei române (Buc., 1928); Torouţiu Ilie E : Studii şi documente literare (Buc., 1931–46); Despre vechimea şi comunitatea românilor: Samuil Micu, Gheorghe Şincai, Petru Maior (Buc., 1989); Istoria poeziei române de la 1570 la 1830. 1–2. (Buc., 1993); Cărţi româneşti: Predoslovii (Craiova, 1994); Limba romînă: Scriitori români despre limbă şi literatură (Buc., 1997); Limbaj şi artă literară în opera scriitorilor români (Buc., 1997); ford: Telemac (Buda, 1809); Fenelon: Întîmplările lui Telemah fiullui lui Ulise (Buda, 1818); Protocanon ( ?, 1894); Istoria Bisericii A lui Ioan Bob; Feneleon: Prediche sau învăţătură la toate duminecele pentru miercuri; Fenelon: Întîmplările lui Telemah. = Şcoala Ardeleană (Cluj-N., 1977).
Irod.: Albu; Almanahul Societetăţii Academice Petru Maior (Cluj, 1929); Anivers. Cult. 1.k.(1987, 1996); Avram, Monica: Tipografia românească de la Buda în timpul cenzoratului lui P. M. (Libraria, 4., 2005.); Avram, Monica: Triada ardeleană – Samuil Micu, Gheorghe Şincai, Peru Maior – în colecţiile Bibliotecii Judeţene Mureş (Libraria, 6., 2007); Bíró, Dónát; Bitay A: Istoria literaturii române (Cluj, 1925); Bota, Sorina; Breazu Ion: Literatura Transilvaniei (Buc., 1944); Cardaş, Gheorghe: Istoria literaturii româneşti (Buc., 1938); Călinescu G. : Istoria literaturii române (Buc., 1934, 1941); Chiorean 2008; Cerbulescu, N.: Dintr-ale neamului rom. (Sibiu, 1927); Comşa; Comşa–Seiceanu; Cosma; Crăciun, Ioachim : Bio-bibliografia d.-lui A. Lepădatu (Buc., 1936); Datcu; David, N. : Şcoala Ardeleană (Buc., s.a.); Densuşianu O : Literatura română modernă (Buc., 1920, 1925, 1929, 1943); Domokos 1966; Domokos 1978; DGLR; DSR; Duicu, Serafim: Pe urmele lui P. M. (Buc., 1990); EMP; Encicl. Rom.; Fülöp–Ferencz; Gáldi László: Geschichte der Rumänan (Bp., 1942); Gáldi László: L’ Influence de la civilisation hongroise sur activité scientifique des roumains de Transylvanie (Paris, s.a.); Gáldi László: Siebenbürgen im Aufbau der ungarischen Kultur (Bp.-Leipzig-Milano, s.a.); Gazeta Reghinului (1990/3; 1994/ 12; 1995/ 3); Gurghiul; Haneş, Petre: Studii şi cercetări (Buc., s.a.); Hodoş Enea: Elemente de istoria literaturii (Nagyszeben, 1912); Hodoş Enea: Manual de istoria literaturii române (Caransebeş, 1893); Homan; Hotváth Jenő : Erdély története (Bp., s.a.); Időtár 1; Iorga N.: Istoria literaturii româneşt (Buc., 1933); Jancsó Benedek : Erdély története (Kv., 1931); Lăzăriciu Ion: Istoria literaturei române (Sibiu, 1892); Longhin Constantin: Istoria literaturii române (Cernăuţi, 1942); Die Literaturen des Ostens (Berlin-Paris-Leipzig, 1906); Lupaş, Ioan: Cronicari şi istorici români din Transilvania (Craiova, 1933; Cluj-Sibiu, 1941); M. okl. Rom.; Málnási; Marczali Henrik: Erdély története (Bp., 1935); Marian Liviu: Contribuţiuni la istoria literaturii româneşti din veacul al XIX-lea (Chişinău, 1927); Megyénk nagy szülötte P. M. (A román nép történésze/ Valeriu Lazăr; A kor felvilágosult embere / Iulia Enăchescu; Kapcsolatai a m. irodalommal / Kicsi Antal; Hamisitatlan írásművészet /Serafim Duicu; V. Z., 1971. febr. 13.); Moldován Gergely: A románság (Nagybecskerek, 1895); Murăraşu, Dumitru: Istoria literaturii române (Buc., 1943); Mv.-Balás; Nedioglu, Gh.: Istoria literaturii române moderne (Buc., s.a.); Netea, V.: Dela P. Maior la Octavian Goga (Buc., 1944); Netea, V.: Figuri ardelene (Buc., 1943); Netea, V.: Figuri mureşene (Tg. Mureş, 1933); Netea, V.: Sub stindardul Astrei (Reghin, 1939); Omagiu lui Ioan Lupaş (Buc., 1943); Ortiz Ramiro: Per Storia della Cultura Italiana in Rumania (Buc, 1916), Pál-Antal 2006; Pál-Antal 2009; Pallas; Pascu, G.: Istoria literaturii române din sec. XVIII (Iaşi, 1927); Pascu, Şt.: Transilvania în lumina datelor geopolitice (Blaj, 1944); Păcurariu; Păclişanu Z.: Un vechiu proces literar (Buc., 1935); Petru Maior (1755–1821) la centenarul morţii sale (Buc., 1921); Petru Maior şi iluminismul Europei Centrale (szerk. Sigmirean Cornel; Tg. M., 2011); Pintér; Popa Traian : Monografia oraşului Tg. Mureş (Tg. M., 1932); Predescu; Predescu, Lucian: Istoria literaturii române (Buc., 1939); Profiluri reghinene; Protase, Maria.P. M. un ctitor de conştiine (Buc., 1973); Regh. cult. 8., 9.; Reghin-ghid; Reghin, Protopopiat; Reghin şi împrejurimi; RNL; A románok története (Bp., s.a.); Rosetti, Dimitrie : Dicţionarul contimporanilor (Buc., 1898); Szabó-Szögi; Szinnyei; Şerban 2006; Terenţie: P. Maior şi unirea (Sibiu, 1921); Todea 2013; Tóth Zoltán, I.: Az erdélyi román nacionalizmus első százada (Máriabesnyő-Gödöllő, 2005); Transilvania; Turisztikai kalauz; Veress; VIL; Valori mureşene de patrimoniu; Xenopol: Istoria românilor din Dacia Traiana (Buc., 1925)