MAKARIÁS Vallesz, Makariás Walles György József, illetve János

? † ?: esküdt polgár, bérlő, katonatiszt, sörfőző. – Származására vonatkozólag megállapítható, hogy a 18. sz. közepe táján, Csehországból, az osztrák katonasággal, mint proviantmester került ide, megtelepedett, meggazdagodott és a hangadó polgárok közé emelkedett. Kőháza a Szentgyörgyutca akkori végén (épült 1750, átalakították 1850), a Palás­köz feljárójával szemközti (a volt Bethlen Kata református leányinternátus) épület volt, mely abban az időben a székely főváros egyik leglakályosabb épületének számított, amit bizonyít az is, hogy, II. József császárt ebben a Makariás-házban szállásolták el (1773. júl. 11.). Később gr. Teleki József vásárolta meg (1813), a ház 24 évig volt Engel József birtokában (1840–64), majd a ref. egyház vette meg (1864–95) és a Bethlen Kata nevét viselő leány bentlakás székhelye volt. A betelepült idegenek kielégítésére egy sörfőzdét alapított, bérelt (1750 körül–). Ez a kezdetleges sörfőzde eleinte a város sörszükségletét bőven ellátta, később azonban elégtelennek bizonyult, üzeme kibővült és így a sörgyártás virágzó mestersége a mai Sörház-utcában vetette meg alapját (1768) Későbbi beadványa szerint (1770. márc. 6.): a nagy árvíz miatt (1768) „az Ujj Ser Ház alatt lévő kút és pádimentumos pintze vizzel egészszen meg tölt, miáltal a serház épülete súlyosan megrongálódott” ennek rendbehozására hozzájárulást kért a serfőző­mester a városi magistratustól. Ma „B” kategóriás műemlék (Revoluţiei / volt Szentgyörgy u., 45.sz.). Polgárjogot nyert (1760), városi esküdt (1760), utcakaitány a Szemtkirály u.-ban (1761)
Irod.: Híres polgárok; Időtár 1; Keresztes Gyula: A hajdani Mv. 8.: A város régi épületei (Nú., 1995. dec. 9.); Krón. Füz. (1939. 4/8); Pál-Antal 2006; Pál-Antal 2009, Valori mureşene de patrimoniu