MÂNDRESCU, Simion C., §

Alsórépa (Maros), 1868. júl. 18., † Buk., 1947. szept. 30. a Belu Temetőben van eltemetve : egyetemi tanár, irodalomtörténész, nyelvész, folklorista, politikus. – Tanult Alsórépán (1875–76), Monorban, Szászrégenben Német Gimnáziumba (1875–81), Evangélikus Líc.–ot Szebenben és Naszódon (1988); filológiai tanulmányokat végzett Buk.-ben (1888–91), tanárai voltak: B. P. Haşdeu, Al. Odobescu, Titu Maiorescu stb. Latin tanár volt Bârladon, majd ösztöndíjat szerzett, külföldön tanult, a filozófia doktora lett német ny. és irodalomból Berlinben (1899). Iaşi-ban némettanári kinevezést kapott (1900–0), doktorált (1905), meghívták a buk.-i egyetem első német nyelv és irodalom katedrájára tanárnak, amit nyugdíjazásáig vezetett (1904–1937). Kezdeményezője volt a Liga pentru unitatea culturală a tuturor românilor társaságnak (1890), a román egység létrejötte és az erdélyi románság megsegítése céljából és a Cercul românilor de peste munţi, szervezet alenöke, majd vezetője (1909). Az I. vh. után vehemensen harcolt Erdély osztrák-m. uralom aloli felszabadításáért, cikkei, felhívásai, beszédei a különböző politikai összejövetelen a román- föld és nép felszabadítását célozták. Jelentősen hozzájárult a határon kivüli románok konferenciájának a megszervezéséhez (1915. márc. 15.), melynek célja a románok politikai egységének követelése volt. A Román egyetemi tanárok szövetségében javasolta a tanárok külföldre küldését, pl. Franciao.-ba, hogy a román ügy érdekében népszerűsítsék kivánságaikat (1917). Részt vett az erdélyi, bánáti és bukoviniai románok delegációjában, Clemenceau fogadta őket Párizsban, a 4 millió határokon kívüli román érdekeit képviselték (1918), innen Rómába mentek és részt vettek a Monarchia elnyomot nemzeteinek a kongresszusán (1918. ápr. 11.), követelve az önrendelkezéshez való jogukat, egészen az elszakadásukig. Még Olaszo.-ban maradt, román önkéntes légió megszervezésében segédkezett, a kormány jóváhagyásával, létejött a ”Pro Rumeni” nevű bizottság és a ”Comitetul de acţiune al românilor din Transilvania, Banat si Bucovina”. Az olasz hatóságok támogatásával megszervezte Cittaducaleban a „Román Légiót” (1918), a „Horia, Cloşca, Crişan és Avram Iancu ezredekkel, ” amelynek tagjai a több ezer román fogoly volt az osztrák-m. hadseregből. Ezeknek az ezredeknek jelentős hozzájárulásuk volt a végső győzelemhez.Győzelmük után visszatért Buk.-be (1919 elején). Liberális képviselő volt a Román Parlamentben (1922–25), meghatalmazott miniszter Tiranában (Albánia) (1924–26). Érdeklődéssel fordult az aromán lakosságához, líc.-ot és ortdox templomot építtetett a számukra..Megalapította a Graiul Românesc c. folyóiratot. Létrehozta a Romániai Germanisztikai Egyesületet (1932), a Román-Német Művelődési Intézetet (1935), amely intézmény az ő nevét viselte. Tagja volt a németo.-i Schiller Akadémiának, és a müncheni Német Akadémiának. A Graiul românesc (1926–) és a Revista germaniştilor români (1932) szerkesztője. Cikkei: Ardealul, Convorbiri literare, Epoca, Universul, Vieaţa nouă, Revista nouă, Viitorul c. lapokban jelentek meg. Szülőfalujában adományából új iskolát építettek, melynek megnyitásán részt vett (1933) és egy buk.-i házat hagyott az iskolára, amelynek jövedelméből évente diák folytathatta külfüldön tanulmányait. Szülőfalujában az a ház, ahol lakott (1868–1917), ma az “A” kategóriába tartozó műemlék. – F. m. : Elemente ungureşti în limba română: teză (Buc., 1892); Literatură şi obiceiuri poporane din comuna Rîpa de Jos (Transilvania) (1892); Doina (Bârlad, 1893; 1897); Literatura şi obiceiuri poporane din comuna Rîpa de Jos (1894); Gramatica limbei latine (1897, 1898); Exerciţii (1897); Strigături sau chiuituri poporane (Bârlad, 1898); Limba latină (1899); Influenţa germană asupra limbei noastre (Iaşi, 1904); Influenţa culturii germane asupra noastră (Iaşi, 1904); Lecţiunea de deschidere a cursului de limba şi literatura germană (Buc., 1905); Friedrich Gottlieb Klopstock (Buc., 1906); Mittelhochdeutsch: Gramatică, texte, explicări, vocabular (Buc., 1906); Din istoria literaturii germane: Friedrich Gottlieb Klopstock (Buc., 1911); În Franţa şi Italia pentru cauza noastră (1919), antológ.: Congresul românilor de peste hotare (Buc., 1915).
Irod.: Cosma; Datcu; Dascăli mureşeni, 2.; Figuri politice şi administrative din epoca consolării (Buc., 1924); Fülöp–Ferencz; Gulyás; Időtár 3; Politics and political parties in Roumania (London, 1936); Predescu; Profiluri mureşene. 1.; Simion C. Mândrescu în serviciul unităţii nostre naţionale (Buc., 1928); Şerban 2006; Tanco; Transilvania; Valori mureşene de patrimoniu