MÁRIAFFY, maxai, maksai család

A székely eredetű nyárádtői Maksai családból veszi eredetét. Balázs deák fejedelmi táblai ülnök (1647), aki első felesége Pán Dorottya révén kapott birtokot Nyárádtőn (1628), ettől kezdve használta a nyárádtői előnevet. Dédunokája volt Maksai Dávid guberniumi titkár († 1762), akit főkormányszéki titoknokká neveztek ki (1730. márc. 23.), ős magyar nevét mint az oklevél mondja, a szent szűz iránti tiszteltből „Máriaffi“-ra változtatta; előbb a nyáradtői előnevet tartva meg, de még ugyan azon évi dec. 23-án, a nyárádtői előnevét maksaira kérte átváltoztatni III. Habsburg Károlytól (1733. dec. 23.), erre engedélyt kapott és Máriaffi de Maxa név alatt címerét is kibővítette (1742. jan. 19.). Címerpecsétje (1745) a gr. Teleki-levéltárban Mv. Címer: a pajzs kék udvarában zöld halmon két korona áll, a jobbfelőli koronán könyöklő vörösmezű kar, író tollat tartva; s fölötte M. D. betű és nap, és abból e szó „Mária“, a balfelőli koronából napraforgó virág emelkedik föl, az átellenében ragyogó napfelé hajolva, virágjában M. F. betűk láthatók; a paizs felső részében a nap fölött e mondat áll: „et ad me conversio ejus.“ A paizs fölötti sisak koronáján szintén az írótollat tartó kar könyököl. A paizsot foszladék veszi körül. A család fő fészke Marosszentgyörgyön volt, ahol Dávid a királyhalmi Petki Máriával kötött házassága révén (1820) szerezte a birtokot és kastélyt.A Máriaffi vágott erdő (1869): a Gyéra szegen a Városi közönség és a Máriafi vágott erdő alsó részin a kereszt út tetején egy nagy hompot emelt. Ennek alapjaira építette a kétszintes neoreneszánsz épületet fia Lajos (1870).
Irod.: Bicsok-Orbán; Keresztes; Nagy-Bodó Tibor: Múlt és jelen találkozása (Nú., 2022. márc. 4.); Keresztes Gyula: Kastélyaink 11.: A marosszentgyörgyi kastély (Nú., 1992. jún.13.); Kornis; Kőváry; Maros megye; Marosszék ; Marosszentgyörgy; Nagy Iván; Pálmay; Sepsiszéki