MAROS Tibor, § Maros Tiberiu

Hátszeg, 1923. nov. 9., † Debrecen, 2002. márc. 24. Mv.-en temették el: orvos, egyetemi tanár.– Felesége: Nagy Ilona (1923–1975), orvos.- Középiskolát Déván és Kv.-on végzett, egyetemi tanulmányait Kv. Bp. majd Mv.-en folytatta, ahol orvosi diplomát szerzett (1946). Pályáját Kv.-on az OGYI Anatómiai tanszékén kezdte mint gyakornok (1943), tanársegéd u.o. (1946–), Mv.-en adjunktus (1948–), egyetemi előadótanár (1949); az 1. sz. Sebészeti Klinika sebész szakorvosa (1951–); az Orvosi Kar dékánja (1953.ápr.1.–1956.nov.1.; 1965.okt.26.–1968); tanszékvezető egyetemi tanár (1960–), dr. docens (1966), sebész főorvos (1969); prorektor (1968–73). A M. Orvostudományi Akadémia levelező tagja, a Román Orvosi Akadémia rendes tagja, a Balkáni orvostudományi Társaság, a Német Anatómiai Társaság, az Ausztriai Általános Orvosi Társaság és a Nemzetkőzi Neuropatológiai Társaság tagja, szerkesztőbizottsági tagja a Revista Medicală- Orvosi Szemle, Revue Roumaine de Morphologie, Morfologia normală şi patologică c. folyóiratoknak. Az orvosképzés mellett érdeme az egyetemi és kutató utánpótlás nevelése. Ismeretterjesztő cikkeket írt a Korunk, A Hét, Előre c. kiadványokba. Magyaro.-ra költözött (1989–). A Debreceni Orvostudományi Egyetem II. sz. Sebészeti Klinikáján docensi rangban dolgozott klinikusként nyuddíjazásáig (1994). Sebész fôorvosként igen értékes gyógyító tevékenységet fejtett ki a mv.-i sebészeti klinikákon. Több mint 50 éven át mint egyetemi tanár kimagasló tudományos, szakmai és oktatói tevékenységet fejtett ki. Tudományos téren jelentősek a májszövet regenerációja, a szív és vese anatómiája, neuroanatómiai és embriológiai alapkutatások, az idegrendszer kisérletes morfológiájára, a belső szervek érstrukturájára vonatkozó vizsgálatai, nemzetközileg ismertek a sclerosis multiplex kóreredetét vizsgáló modell-kisérletei és eredményei. Több mint 250 tudományos dolgozat szerzője és társszerzője, 43 egyetemi jegyzet és monográfia szerzóje, ill. társszerzője. Kutatási eredményeit 72 országos és nemzetközi rendezvényen ismertette. Kitűntetései : Babes-díj, Marinescu-díj, érdemes egyetemi tanár. A MOGYE a Doctor Honoris Causa címet adományozta egész élete munkásságának elismeréseként. – F. m.: Tájanatómia. 1–2. (Mv.1948); Sebészeti műtéttan: Tájbonctani vonatkozásokkal. (Mv., 1951); Az emberi test tájanatómiája (Mv., 1955); Interrelaţiile viscero-viscerale şi neuro-viscerale ale ficatului (Buc., 1964); társsz.; Az ember rendszeres anatómiája (Mv., 1951); Embriológia. (1951); Az emberi test tájbonctana ( Mv, 1952); Sebészeti műtéttan. ( Mv., 1958.); Anatomie. Angiologia, glandele endocrine, sistemul nervos, organe de simţ (Buc., 1966.); Cercetări medicale. (Bucureşti, 1968); Regenerarea ficatului (Seres-Sturm Lajossal; Buc., 1969); Az emberi test leíró és tájanatómiája 1–4 (Lázár László-, Seres-Sturm Lajossal; Mv., 1969–84); Anatomia descriptivă şi topografică a omului 1–4. (Lázár László-, Seres-Sturm Lajossal; TgM., 1969–1978); Atlas de anatomie umană (Buc., 1983).
Irod.: Aranykorszak; C.L. (2002. márc. 24); Ábrám Zoltán: Maros Tibor professzorra emlékezünk (Nú., 2023.nov.10.); Dezső István; Genersich; IMF; Művelődés (1984); Búcsú prof. Dr. Doc M. T. Érdemes egyetemi tanártól (Nú (2002. márc. 28); Nagy L; [Nekrológ] (Nú., 2001 szept. 24.); [Nekrológ] (Nú., 2002. márc. 23.); Péter; Polgár István: Dr. Maros Tibor professzor (Új Élet, 15. sz. 1966 aug.); Pop Tofolean-Fülöp; RMIL; Szöllősi 2009; TETT (1988/ 3); Tizenkét év; Visszajátszás (1984).