MAROSI Péter, § Molter (1943-ig)

Mv., 1920. jún. 15., † Kv., 1998. szept.13., Mv.-i ref. temetőben nyugszik : szerkesztő, kritikus, irodalomtörténész, színházigazgató, tankönyvíró. – Molter Károly fia. Szülővárosa Ref. Koll.-ban érettségizett (1939), majd elvégezte a kv.-i Ref. Teológiát (1943), ugyanakkor a FJTE-en filozófiát hallgatott (1944), később a Bolyai TE-en m. nyelv és irodalom szakos tanári diplomát is szerzett (1952). Rövid ideig Désen segédlelkész. Részt vett a bálványosváraljai falukutató munkálatokban (1940–44), valamint a Soli Deo Gloria s a Magyar Élet rendezésében lezajlott Balatonszárszói Konferencián (1943). A KZST tagja. Segédlelkész Désen (1944), tábori lelkész főhadnagy, Ausztriában érte a háború vége (1945. máj.). Négy évig volt orosz fogságban, ahol megtanult jól németül mert német táborban tartották, onnan jött haza (1947 őszén). Mv.-en az Igaz Szó és a Szabad Szó munkatársa; Kv.-on az Igazság szerkesztője (1948–49), majd az Utunk munkatársa lett. A kv.-i Állami M. Színház ig.-ja (1949–52). Tevékenységét a korra jellemző ellentmondásosság jellemzi. Mikor kiderült hogy nem minden írása felel meg a párt követelményeinek kitették a pártból. Pár évig az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó kv.-i szerkesztője (1952–57), majd újra az Utunk belső munkatársa (1957–1989), az irodalomkritikai rovat vezetője. Első írásai a Brassói Lapokban jelentek meg, az Ifjú Erdély szerkesztőbizottsági tagja, közölt a Hitel és Március, Igaz Szó, Korunk, Igazság, Utunk-ban. A Román Írószövetség Díja (1980); a „Megéneklünk, Románia” Fesztivál Díja (1981). – F. m.: Fényesebb a láncnál a kard : Petőfi harcos öröksége (Buk., 1949); Salamon Ernő: A költő és a versek gyönyörű sorsa (Buk., 1969, 1972); Világ végén virradat (Buk., 1980); társsz., antológ.: Szárszó : Az 1943 évi Balatonszárszói M. Élet Tábor előadás- és megbeszélés sorozata (Bp., 1943); Irodalmi szöveggyűjtemény. Tankönyv a XII. osztály számára (Buk., 1969); A romániai m. irodalom története. tankönyv a 12. oszt. sz. (Dávid Gyula- Szász Jánossal, Buk, 1975, 1977, 1978, 1979); Humorunknál vagyunk – Különféle irodalmi vidámságok (Mv., 2000); ford.: Dumitru Mircea: Fehér kenyér (Buk., 1954); szerk.: Salamon Ernő: Dal utódoknak. (utószó ; Buk., 1961); Kiss János: Tegnaptól holnapig (előszó; Buk., 1966); Telegdi Magda: Nyugtalan színek. (előszó; Buk., 1966); Létay Lajos legszebb versei. (előszó; Buk., 1967); Szabó Gyula: Laczkó Rózsa balladája. (előszó; Buk., 1968).
Irod.: Berekméri; Clujeni ai sec. 20; Kántor–Láng; KKACS; KMÍ; Kortárs MÍKL; Kuszálik; M. irodalomtörténet bibliográfiája. 8. köt., 1945–1970. Személyi rész.(Bp., 1991); Marosi-KZST; M. P.-től búcsúzik Gáll Ernő, Kántor Lajos, Mózes Attila, Szilágyi István (Helikon, 18. sz., 1998. szept. 25.); Molter 1.; MSZL; Nagy Pál: Gond; Nagy Pál: M. P.-ről – múlt időben (Nú., 1998. szept. 17.); [Nekrológ] (Nú., 1998. szept. 15.); Pomogáts 1; Réthy–Váczy; RMIL; RMKK; RÚL; Sipos; ÚMIL