MÁRTON Áron

Csíkszentdomokos, 1896. aug. 28., † Gyulafehérvár, 1980. szept.29.: r. k. püspök, érsek, egyházi író. – Szé­kely parasztcsaládból származott. A csíksomlyói r. k. gimn.-ban (1907–), a csíkszeredai r. k. főgimn.-ban tanult (1910–), a gyulafehérvári VII-VIII. gimn. osztályt a kis­ szemináriumban végezte, itt érettségizett (1913–15). Az olasz fronton (1915–), Doberdón, az Ojtozi-szorosnál és Asiagón harcolt, közben háromszor megsebesült. Leszerelték és hazatért (1918–20) Csíkszentdomonko­son földműves, majd erdészeti tisztviselő volt. A gyulafehérvári hittud, főisk.-n teo­lógiát tanult (1920–), Ditróban pappá szen­telték (1924), Ditróban (1924–), majd Gyergyószent-miklóson káplán, a gyergyószent-miklósi áll. gimn. hittantanára (1925–). Mv.-en a r. kat. főgimn. hittanára és a fiúnevelő int. ig.h. (1928. júl.–29. iskolai tanévben), Vöröstorony­ban plébános, egyidejűleg a nagyszebeni Szt. Teréz-árvaház tanulmányi felügyelője (1929. júl.–), Gyulafehérvárott udvari káplán és püspöki levéltáros (1930. okt.–), püspöki titkár, az Erdélyi R. K. Népszöv. egy. szakosztályá­nak vezetője, egy. lelkész és hitszónok (1932–). Ekkor részt vett a román állam és a Vatikán közötti konkordátum kidolgozásában és az Erdélyi R. Kat. Státus megszüntetésére irányuló román törekvések meghiúsításában. Gyulafehérváron az Erdélyi Tudósítások szerk., az Erdélyi Iskola c. folyóirat alapító szerk. (1933-tól). Az Erdélyi R. K. Népszöv. ig. (1934. febr.–), ez idő alatt meg­szervezte az isk.-n kívüli népművelést. A kv.-i Szt. Mihály-templom ideiglenes vezetője (1936. márc.–), gyulafehér­vári kanonok (1937. jan.–), a templom kine­vezett plébánosa, kolozs-dobokai ker. főesperes és székesegyházi kanonok (1938. aug.–). Az erdélyi egyházm. apostoli kormányzója (1938. szept.–), püspöke (1938. dec. 24.), a pápai nuncius a kv.-i Szt. Mihály-templomban püspökké szentelte (1939. febr.12). Az Egyházm.-i Tanács közgyűlésén Európában is az elsők kö­zött tiltakozott a háború ellen (1939 őszén). A II. bécsi döntés egyházm.-jét kettévágta, ő továbbra is Gyulafehérvárról kormányozta egyházm.-jét, de a püspöki helynökséget és a hittud, főisk.-t Kv.-ra helyezte. Egyházi teendői ellátására átjárt É-Erdélybe, egy ilyen útján Kv.-on ke­mény hangú beszédben ítélte el a zsidók és a másként gondolkodók üldözését (1944. máj. 18.). Emlékiratában cáfolta, hogy az erdélyi magyarság elégedett a sorsá­val és szabad akaratából fogadta el a román ál­lamhoz tartozást (1946. jan.). A buk.-i nunciatúrán püspökké szentelte Gerald Patrick Aloysius O Hara nuncius érsek. Az állambiztonsági szervek letartóztatták. (1949.ápr.5.), majd útban egy buk.-i tárgyalásra, Gyulafehérvár és Tövis között a román politikai rendőrség em­berei csellel elrabolták (1949. jún. 21.), 7 tár­sával együtt a buk.-i katonai bíróság elé ál­lították (1951. júl. 30. és aug. 6.) államellenes összeeskü­vés és hazaárulás koholt vádjával 10 évi bör­tönbüntetésre, politikai jogainak 5 évre szóló felfüggesztésére, majd életfogytig tartó, végül 25 évi kényszermunkára ítélték (1952). Az ítélethir­detés után egy hónapig a nagyenyedi, azután leghosszabb ideig a mármarosszigeti börtön­ben, majd Buk.-ben a Belügymin. börtöné­ben raboskodott, egy bojárvillában tartották fogva (1954–). Büntetését megszakítva engedélyezték visszatérését a gyulafehérvári püspöki palotába (1955. márc. 25.). Ezután sza­badon elláthatta püspöki hivatását, de házi őrizetbe helyezték (1956 nyarától–1967. szept.). Saját egyházm.-je mellett a betöltetlen szatmári, nagyváradi és temesvári egyházm.-t is kormányozta. Látogatást tett a Vatikánban (1969-ben és 1971-ben), ahol VI. Pál pápa a modern katolicizmus egyik legnagyobb alakjaként köszöntötte. Saját kérésére a pápa felmentette tiszt­ségéből és nyugalomba vonult (1980. ápr.). Mv.-en utca viseli a nevét, emlékére szobrot állítottak a Plébánia templom udvarán, Izsák Márton alkotása. (2009. febr.). Jelmondata: Nem vonakodoma munkától. – F. m.: Márton Áron írásai és beszédei 1–2. köt. (Szerk. Márton József-Nemes István; Kv., 1996–1997); Márton Áron hagyatéka sorozat (Mv., ?); fordítása: Romano Guardini: Az Úr Krisztus (Bp., 2006); Joseph Ratzinger: Bevezetés a keresztény hit világába (Mv., 2008).
Irod.: Csucsuja István: Márton Áron élete és munkássága. Kronológia 1.köt. 1896–1944., 2.köt. 1945–1967., 3. köt..1968–1980 / Ősszeállította Dr. Marton József (Székelyföld, 2023.jún., 6.sz., p.129–154); Ferenczi Sándor 2009; Ferenczi Sándor 2012; Időtár 3.; Katona Szabó; Király Kinga J.; Magyar Erdélyben; Márton Áron és a magyar munkások = Féja; Mv.-Balás; Maros megyei tört.; Maros-küküllői főesp; Nagy Mihály Zoltán-Denisa Bodeanu: Lehallgatásra ítélve: Márton Áron püspök lehallgatási jegyzőkönyvei (1957–1950) (Varadeum Alapítvány Kiadó – Iskola Alapítvány Kiadó. Mv., Nagyvárad-Kv., 2019.); Non recuso laborem _Nagy Mihály Zoltán, Szabó Csaba.
Irod.: Magyar Erdély; Poszler György; Predescu; Szekernyés János: A magyarság emlékjelei a Bánságban – Semne evocatoare ale maghiarimii în Banat – Evidence of Hungarian Presence in the Banat (Temesvár-Tmișoara – Temeswar, 2013); Virt László: Márton Áron az evangéliumi életalakító. (Barót, 2016); Székelység tört..