Olaszliszka, 1627, † Székelyudvarhely, 1696. márc. 5.: ref. lelkész, egyházi író. M. István ref. egyházi író fia. – A sárospataki ref. kollégiumban (1648–51), az utrechti (1651—53), a franekeri egy.-en tanult egy ideig (1653–). Hazatérése után Késmárkon a Thököly családnál nevelő, lelkész (1658–), Bodrogkeresztúron lelkész (1665–), ahonnan az ellenreformáció buzgó követője, Báthori Zsófia elűzte (1672 v. 1673). Szilágysomlyóról is távoznia kellett (1689–). Erdélyben, többnyire Görgényben tartózkodott (1690–), Magyarigenben (1691–), Székelyudvarhelyen lelkész (1695–), utóbb egyúttal az udvarhelyi ref. egyházm. esperese is volt. Apja és tanulmányai hatására határozottan szembefordult a puritanus-presbiterianus nézetekkel. Leford. F. Franzius művét, amely az első m. nyelvű állattani könyv. – F. m.: Angliai independentizmus, avagy az eklézsiai fenyítékben… minden ref. eklé-zsiáktól különböző fejetlen lábság… (Utrecht, 1654); ford.: F. Franzius: Egy jeles Vad-Kert (Lőcse, 1702; új kiad. vál. Stirling János. Bp., 1983). Irod.: ÚMÉL