MISKOLCZY Dezső, §

Baja, 1894. aug. 12., † Bp., 1978. dec. 31.: elme- és idegorvos, a neurológia egyetemi tanára. – Felesége: 1.?, 2. Béldy Zsuzsánna gr.-nő, ( † Mv., 1964. jan.26.), volt gr. Toldalaghy Józsefné. – A bp.-i egy.-en tanult (1911–), ahol orvosi oklevelet szerzett (1919). Orvosként teljesített szolgálatot az l. vh.-ban (1914–18). Bp.-en az Erzsébet Szegényház kórházában alorvos (1919–21), a bp.-i egy. agyszövettani int.-ében gya­kornok, majd tanársegéd (1921–26), az el­me- és idegkórtani klinikán tanársegéd (1926–30). Rockefeller-ösztöndíjjal a Nobel-díjas Ramón y Cajal madridi neurobiológiai int.-ében idegélettani kutatásokat folytatott (1924–25). A szegedi egy.-en az ideg- és elmekórtan ny. rk., ny. r. tanára és az ideg- és elmegyógyászati klinika és agykutató int. igazgatója (1935–40). A Bécsi Döntés után, Mo. és Románia közötti szerződés alapján érkezett Kv.-ra, ahol a FJTE-en volt előadótanár (1940–45). Kv.-i klinikáján megszervezte az első mo.-i idegsebészeti osztályt (1940). A kv.-i egy.-en az ideg- és elmekórtan ny. r. tanára és az Elme- és Ideg­gyógyászati Klinika igazgatója (1940–44); az egy. rektora (1944–45), megtagadta az egy. Németo.-ba való kitelepítését (1944). Nem tudta meghiúsítani az értékes műszerek bevagonirozását, és elindítását Németo. felé (ezt a szállítmányt már a Dunántúlon bombatámadás érte, minden értékes, féltve őrzött műszer odaveszett). Mv.-en a Bolyai Egy. orvostud. kara, majd a MOGYI ideggyógyászati klinikájának igazgatója (1945–64), egy. tanár, az endokrinológia elő­adója (1949–53), a Román TA mv.-i kutatóállomásának vezetője (1955–64). A többi tanártársával együtt, mindent megtettek az egyetem jó felszereléséért és a színvonalas m. orvosképzésért (1946–66). A Securitate állandó megfigyelés alatt tartotta, sőt levelezése révén még az országból való távozása után is, amiről sok jelentés tanuskodik. Számos hazai és külföldi orvosi értekezleten, konferencián és kongresszuson vett részt. Többek között Ion T. Niculescu akad. és prof.(1895–1957) meghívta Buk.-be a Neurológiai Konferenciára (1936). Életre szóló barátság fűzte össze a két tudóst és Miskolczy a Ion Niculescu: Morfopatologia sistemului nervos c. szakmunkájának egyik főmunkatársa lett. Ştefan Niculescu a levelezésüket bevette az édesapjának szentelt emlékkönyvbe is. Miskolczy tudományos munkásságával világhírnévűvé vált. s mielőtt visszatelepedett Mo.-ra, a Román TA.-án a 70. születésnapja alkalmával összeállítottak egy bibliográfiai gyűjteményt a munkáiból, a Miniszter Tanács kitüntette (Buk., 1964. szept. 11.). A bp.-i Orvostovábbképző Int. idegkórtani int. igazgatója, tszv. egy. tanár (1964–69). Fő kutatási terü­lete a neuropszichiátria és neuropatológia. Bolyai János idegállapota is foglalkoztatta. Az Értesítő az EME Orvostudományi Szakosztályából c. szaklap szerk-je (1946–47) és társszerk.-je Csőgör Lajossal (1948) a megváltoztatott címmet viselő Értesítő a Bolyai Egyetem Orvostudományi Karának és az EME Orvostudományi Szakosztályának munkájáról c. kötetnek. Tudományos munkássága tükröződik a szaklapokban: Acta Medica Scandinavi-ca, Supplementun; Mat. és Term.tud. Ért. Írói hagyatékának egy részét a Teleki Tékának adta, többek köztött a Sényi László cs. és kir. kamarással való rokoni kapcsolatuk, (felesége Toldalagi grófnő) révén, került a KZST levelezése M. D. tulajdonába. Az MTA tagja (l. 1939, r. 1946, tagsága szünetelt 1949–58), a hallei Leopoldina Német Természettud. Akad. tagja (1938), a Román Tud. Akad. tagja (r. 1955, t. 1965). A M. Ideg- és Elmeorvosok Egyes, alelnöke (1937–44), a M. Psychologiai Társ. társelnöke (1942–45). A M. Ideg- és El­meorvosok Társ. elnöke (1965–70), t. elnöke (1970). A párizsi neurológiai társ. külföldi (l.1935), a buk.-i ideggyógyászati egyes. (l. 1936), a német neurológusok és pszichiáterek társ. (l.1940), a Fédération Mondiale de Neurologie (l. 1959), a német neuropatológusok és neuroanatómusok egyes. (l. 1964), a nemzet­közi neuropatológiai társ. t. tagja (t. 1970). A felsőház tagja (1940–44). Az Egészségügyi Tanács elnöke (1969–73). Kitüntetései: Balassa János (1948), a RNK Csillaga Érdemrend I.oszt. (1964.szept.11.), Semmelweis-emlékérem (1969), Áll. Díj (1973). Születésének 100. évfordulója alkalmából tiszteletére Viharban c.-mel emlékkönyv jelent meg Mv.-en. – F. m.: A haladot­tabb kor öröklődő elmebetegségei (Bp., 1934); Histopathologie des neurons (Bp.-Leipzig, 1938); Az egyetem és a város (Mv., 1946); Egyetem és az egyetemi munka (Mv., 1946); Juhász Gyula betegsége és halála (különlenyomat; Bp., 1963); Schaffer Károly (Bp., 1973); társsz.: Die kindliche Ruhr und das Nervensystem. (többekkel; Bp.-Leipzig, 1940); Idegkór­tani előadások, I—II. (többekkel ; Mv., 1953); Elmekórtan (többekkel. Szerk.Csiky Kálmánnal; Mv., 1953); Morfopatologia sistemeului nervos. (többek­kel; Buk., 1957; oroszul, 1963); Idegkór­tan (többekkel., szerk. Csiky Kálmánnal; Buk., 1958); A bel- és ideggyógyászat határ­területi kérdései (többekkel., szerk.; Bp., 1968; németül: Bp.-Frankfurt a. M., 1972).
Irod.: Apa és fiú küzdelme a kórokkal: Oláh Anna: Bolyai Farkas gyógyászati munkássága; Vofkori József: Bolyai János etegségei kordokumentumok és a modern orvostudomány tükrében (Mv., 2005); Ardelean-Suciu; Autonóm magyarok; Bartos 2012; Csiky Kálmán: Dr. M. D. akadémikus (Orvosi Szle, 1979); Dezső István; Erdély m. egyeteme 1., 2.; Genersich; Izsák, Ştefan: Din activitatea secţiei de medicină a Bazei de cercetări ştiinţifice a Academiei R.P.R. (St. r., 7. iun. 1964); Kovács István: „Nem tudott élni, csak énekelni” (V. Z., 1983. ápr. 3.); Kovács István: M. D. akad. és a koszt (Nú., Múzsa, 160. sz., 1994. aug. 11.); Magyarok term.tud. és technika; Maros-küküllői főesp.; Marosi-KZST; MÉL; MTTT; Nagy L.; Péter 2006; Péterffy Á.- P.P.; RMIL; Székelyföld (10. sz., 2004); Szöllősi 2009; Tóth-Gábor; ÚMÉL; Viharban: Tanul­mányok a mv.-i felsőfokú oktatás múltjáról és jelenéről. Száz éve született M. D. / Szerk. Jung János, Egyed-Zsigmond Imre (Mv., 1994); Féja; Vofkori József: Bolyai János betegségei kordokumentumok és a modern orvostudomány tükrében (Mv., 2005)