MOLTER Károly, §

Óverbász, 1890.dec.2, † Mv., 1981.nov.30., a mv.-i Kultúrpalota előcsarnokában ravatalozták fel, a ref. temetőben nyugszik: tanár, író, kritikus, irodalomtörténész. – Családja részben német, részben francia, 1782 ben említik először születési helyén. Apja haladó gondolkodású, szabadságért lelkesedő kovácsmester volt, taníttatta minden gyermekét. Felesége. Marosi Zsófia (1918. dec. 31.–). Fiaik: Péter, Pál, Barna. – Újverbászon járt iskolába, majd a kecskeméti ref. koll.-ban tanult (1904–1908) és érettségizet, Kecskeméten tanult meg jól magyarul és a gyorsírást, aminek nagy hasznát vette, amikor rövid ideig haditudósítóként működött a balkáni háborúban, majd gyorsíróként a pesti parlamentben, ahol beiratkozott az egyetemre. A bp.-i Pázmány Péter TE Bölcsész Karának német-magyar szakán tanári oklevelet szerzett (1917. márc. 26.). Egyetemi tanulmányai befejeztével részben hírlapíróskodott, majd egy gazdag bácskai német asszony magántanuló fiát tanította másfél évig, utazgatva Nemeto., Franciao., Angliában, részben nagyobb tanulmányutakat tett a Balkánon, Londonban, Párizsban, Brüsszelben, É-Olaszo.-ban, Németo.-ban és Ausztriában. A kv.-i ref. püspökségen megpályázta a mv.-i Ref. Koll. német-m. szakos tanári állását és Mv.-re telepedett (1913–), a mv.-i Ref. Koll. helyettes tanára, internátusi felügyelő (1913. aug. 28.–1918. jún. 8.), rendes tanár (1918. jún. 8.–45). A lázasan építkező kisváros szellemi élete egyhangúnak tetszett Pest után, gyakran járt Pestre és Bécsbe színházba, operába. Szorgalmasan járt a kaszinóba. Megházasodott, Tevékeny részt vevője volt az önállósuló m. irodalmi életnek (1918 után). Újságcikkeket, bírálatokat írt, levelezett az erdélyi irodalmi élet csaknem minden jelentős személyiségével, a Kalauz, Színház, Tü­kör c. lapban élénk publicisztikai tevékenysé­get fejtett ki (1918–25), a Zord Idő című lap egyik szerkesztője és állandó munkatársa (1919. aug.–). A mv.-i Forradalémi Nemzeti Tanács tagja volt (1918). A Mv.-en megalakított Radikális-Demokrata Párt titkára volt (1918). Munkásotthonokban tartott előadásokat. A mv.-i Jövő Népe havi folyóirat (1919–20), a Cirkusz c. élclap szerk. (1920–21), a Székelyföld szerk. (1920). A KZST tagja (1920–). A Mv.-i Kaszinó titkára (1923). Hozzá költözött Sényi László a KZST titkára, és együtt szervezték a Koll. dísztermében tartandó előadásokat. Tagja az Erdélyi Irodalmi Társaságnak (1921–); az Erdélyi Helikon egyik vezéregyéniségeként rendszeresen részt vett a marosvécsi Helikoni napokon (1926–), az Erdélyi Szépmíves Céh irodalmi lektora, a Baumgarten díjbíráló bizottság tagja. A két vh. között határozottan szembeszállt mindenfajta nacio­nalizmussal, a német nemzeti szocializmus eszméivel, s a társ. haladás szellemében a nemzetiségek közötti együttműködés megte­remtéséért lépett fel. Szorgalmazta a m., a ro­mán és a szász írók egymáshoz közeledését, és sokat is tett ennek érdekében. Első színpadi bemutatkozása: Harámbasák : vigjáték (előadták Mv.-en 1920). Özvegyország c. történeti vigjátékával részt vett a kv.-i m. színház színműpályázatán (1924). További színművei: Az Örökmozgó (1943 előadták a bp.-i Nemzeti Színházban, majd a kv.-i Nemzeti Színházban Tompa Miklós rendezte, 1944); A csaló is csalódik (1955) Az erdélyi m. PEN-club tagja Aktívan részt vett a Mv.-i Találkozó szervezésében (1937), amely határozottan kiállt a román nép és az együttlakó nemzetiségek testvériségéért. Részt vett a KZST bp.-i irodalmi turnéján, Kassán, Sátoraljaújhelyen, Sopronban, Debrecenben.(1942). A bp.-i Nemzeti Színházban bemutatták az Örökmozgó c. színművét (1943). A kv.-i m. egy.-en bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1945), uo. a BTE-n a német irodalom tanszékének professzorává nevezték ki és a bölcsészeti kar dékánja nyug­díjazásáig (1945–50). A securitate megfigyeltette tevékenységét, főleg a Bethlen Gábor szabadkőműves páholybeli múltja iránt érdeklódtek (1953). Újabb öt év elteltével a mv.-i Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben színháztörténetet tanított (1955–57). Versei, elb., Cikkei: Bácsmegye, Budapest, Egyetértés, Ország-Világ, Südbácska, majd novellái, regényei, irodalmi tanulmányai, az újabb német irodalomból való fordításai (1918–): Brassói Lapok, Ellenzék, Erdélyi Levlek, Fajankó, Géniusz, Kalauz, Keleti Újság, Napkelet, Pásztortűz, , Tükör, Vas. Újság., Zord Idő, Aranykalász, Élet és Irodalom, Magyarság, Szabad Nép-ben jelentek meg. Közölt a mv.-i lapokban is az Ardealul Nou, Cadran mureşan, Igaz Szó, Szabad Szó, V. Z. hasábjain jelentek meg. Színdarabjait Kv.-on Pesten, Buk.-ben adták ki. Kedvenc irodalmi műfaja a novella. Felesége Marosi Zsófia, megmentette az utókor számára férje gazdag levelezését, a család hagyatékából kb. négyezer levelet adott át a MTA levéltárának. A család Trózner Lajos elköltözése után átköltözött abba a tanári házba, melynek helyén a Bolyai-ház állt (1931), itt élte le további életét. A házon két emléktábla áll – az egyik a Bolyaiak, a másik M. K. író emlékét örökíti meg a mv.-i Írói Egyesület kezdeményezésére, 100. születésnapja alkalmával (1990). 70. születésnapja alkalmával az Igaz Szó összeállításban ünnepelte 12 író megemlékezésével. Kitüntetései: Ro. Munkaérdemrend 2. fokozata (1956); Az RNK Csillaga Érdemrend 3. fokozata (1960); a Mv.-i Írói Egyesület Díja (1968); az Igaz Szó folyóirat kritikai díja (1968). Mv.-en utca viseli a nevét. – F. m.: Harámbasák (vígjáték; Mv., 1920); Majdnem hősök (elb.; Mv., 1925); Özvegyország (dráma; Kv., 1925; Mv., 1926); Tank (színmű; 1926); Metánia RT (reg.; Kv., 1929; Bp., 1930; Buk., 1969; A Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság félszázados jubileuma nyomán = Ünnepi konyv; (Mv., 1930); Metania S. A., ford. Veronica Bârlădeanu; Buc., 1985); Faluszerző (kisreg.; Brassó, 1935); Tibold Márton (reg.; Kv. 1937; Bp., 1937; Buk., 1958; Kv., 1984); Bolond kisváros (elb.; Kv., 1942; Kv., Bp., 1943, 1976; Mv., 2008); Reformáció és m. műveltség (Kv., 1944); Örökmozgó (Bp., 1944; 1945); Deutsche Literatur im. XX. Jahrhundert : egy. jegyzet (Kv., 1945–46); Der Bürger in der deutschen Literatur (egy. előadások; Kv., 1948); Csaló is csalódik (vígjáték; Buk., 1956); Harci mo­solyok (karc., elb.; Mv., 1956); Iparkodj, kisfiam! (elb.; Buk., 1964); Szellemi belháború (tan., cikkek, krokik, 1918–1944; Buk., 1968); Termitele, ford. Andrei Fisch; Buc., 1973); Metánia RT – Tibold Márton (reg.-ek; Buk., 1969); Komor korunk derűje (anekdoták; Buk., 1971); Örökmozgó. Tank. Csaló is csalódik (színművek; Buk., 1974; Örökmozgó. Három színmű; Buk., 1976); Bolond kisváros (vál. novellák; Kv., 1976; Mv., 2008); Buborékharc (cikkek; Buk., 1980); M. K. levelezése (Sajtó alá rendezte, jegyzetek Marosi Ildikó; 1.k.: 1914–1926., Bp.-Kv., 1995; 2. k.: 1927–1932; Bp.-Kv., 2001; 3. k.: 1933–1937; Bp.-Kv., 2007); Metania S. A. (Roman. Traducere de Veronica Bîrlădeanu. Prefaţă de Aurel Dragoş Munteanu. Buc., 1985), Erdélyi rozsda (Mv., 2000); Erdélyi argonauták (Mv., 2000); Keleti állomáson (Mv., 2001); antológ.: Erdélyi történetek (Bp., 1924); Balogh Endre emlékezete (Kv., 1925); Erdélyi almanach (Bp., 1925), A gömb = Ünnepi könyv (Mv., 1930); Koszorú (Bp., 1931); Erdélyi csillagok (Kv., 1935); Erdélyi városképek (Bp., 1936); Erdélyi Magyar Évkönyv (Brasssó, 1937); Séta a bölcsőhelyem körül (Bp., 1939); Fegyverek közt -múzsák (Kv., 1940); Erdélyi mártirok és hősök aranykönyve (Bp., 1941); Erdélyi elbeszélők (Bp., 1941); Erdélyi elbeszélők válogatott munkái (Bp., s.a.); Erdélyi mártirok és hősök aranykönyve (Bp., 1941); Erdélyi hírmondók : Emlékkönyv a Mv.-i Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság országos vendégszerepléséről az 1942. év tavaszán (Mv., 1942); Népi magyarság (Bp., 1943); Deutsch-Ungarisch Begegnungen (Bp.-Leipzig.-Milano, 1943); Reformáció és magyar műveltség Szülőföldünk (Sepsiszentgyörgy, 1944); Petőfi emléksorok (Mv., s.a.); Mv. és Vártemploma (Mv., 1990); Zord Idő: 1919–1921 (Mv., 1998); Erdélyi rozsda: tanulmányok, esszék, tárcák, cikkek (Mv., 2000); Humorunknál vagyunk: különféle irodalmi vidámságok (Mv., 2000); ford.: Ieronim Şerbu: Szerelmi történet (ford. Márk Alexandrával; Buk., 1951); Fischof, Andrei: Termitele (Buc., 1975), szerk.: Hazai utazók Erdélyben (előszó, Kv., 1942); Sipos Domokos: A csoda (előszó; Mv., 1958)., Erdélyi elbeszélők válogatott munkái (előszó, Bp., s.a.). – Irod.: Adamovits; Adamovits Sándor: Szilveszteri nász (Nú., 1996. dec. 31.); Almanah Tg. M.; Balotă; Bánffy – Marosi; Bartos 2012; Benedek Marcell: Az irodalmi műveltség könyve (Kv., s.a.); Bérczes; Biás Bernády; István; Borcsa János: M. K., az építő magyarság írója (Székelyföld, 12. sz., 2010. dec.); Bottoni 2006; Bottoni 2008; Bölöni Domokos: M. K.-ra emlékeztünk (Nú., 1990. dec. 11.); Chinezu; Dsida; EM; Erdélyi L 2009, (Foto.1972); Erdélyi Lajos: M. K. lencseközelben (Új Élet, 19. sz., 1972); Az Erdélyi Helikon mo.-i barátainak aranykönyve (Bp., 1937); Elekes Béla 1999; Erdélyi L.1991; Erdélyi L 2009; Erőss; Ferenczi 1931; Féja; Fodor Sándor (S): Itt élt és dolgozott M. K. (Nú., Színes Világ, 2006. máj. 20); Fuchs Simon: Munkásmozgalom a Maros völgyében (Buk., 1975); Fülöp-Ferencz; Gagyi László: M. K. köszöntése [70. születésnapján] (V. Z., 1960. dec. 4.); Gálfalvi Zsolt: M. K. köszöntése ( V. Z., 1965. dec. 2.); Gulyás; ; Gyárfás L.2013; György 1927; A Hét Évk.(1978); Helikon 1924–1944; Időtár 2; Időtár 3; lsoz Lajos: Az emlékezés tükré­ben (Igaz Szó, 1969); Izsák József: M. K. irodalmi hagyományai (Igaz Szó, 1956); Izsák József: M. K. (Igaz Szó, 1967); Izsák József: M. K. 90 éves (V. Z., 1980. nov. 29.); Izsák József: Búcsú M. K.-tól (V. Z., 1981. dec. 5.); Izsák József: M. K. száz éve (Helikon, 1990); Jancsó Elemér: A kritikus és az irodalomtörténész (Igaz Szó, 1969); Kántor-Láng; Katona Szabó; Kemény János: M. K. 70 éves (Új Élet, 1. sz., 1961); Keresztúry Dezső: Derűs fölény (Igaz Szó, 1969); KMÍ; Komzsik István: Látogatás M. K.-nál (V. Z., 1965. dec. 4.) Kortárs MÍKL; Kristóf György : Az erdélyi magyar irodalom műltja és jövője (Bp., 1938); Kuszálik; Kuti Márta 2010; Kuti Márta: Köszöntjük a 85 éves M. K.-t (V. T., 1975. nov. 29.); Kuti Márta: Molter Károly Tanulmányait a mv.-i Művészeti Líceumban végezte. Mv.-en; ahogy én ismertem; M. életrajzi lexikon (1978–1991)/ Főszerkesztő Kenyeres Ágnes (Bp., 1994); M. irodalomtörténet bibliográfiája. 7. k.: 1905–1945. Személyes rész: II. L-ZS (Bp., 1989); Madaras; Málnási; Marosi Ildikó: M. K. (M. I.: Közelké­pek. Buk., 1974); Marosi Ildikó: M. K. 90 éves (Új Élet, 22. sz., 1980); Marosi-Helikon; Marosi-KZST; MÉL; Molter Károly: Orökmozgó = Féja; Molter K. ahogy én ismertem = Kuti M.2021; Molter 1.; Mv. Molter; Mv. és Vártemploma; Mv. tört. 2.; ; Mv.-i ref. temető; M. K. [Nekrológ] (Új Élet, 23. sz., 1981; V. Z., 1981. dec. 1.); M. K.: Hogyan és miért írtam Tiboldi Márton című regényemet (Erdélyi Figyelő, 23–24. sz., 1990); Nagy Pál: Betűvetés; Nagy Pál: Gond; Irodalmi Ember = Nagy Pál: Visszanéző; Nagy Pál: Nem a vér, hanem a lélek… (Erdélyi Figyelő, 23–24. sz., 1990); Oláh Tibor: In memoriam M. K. (Nú., 1990. dec. 12.); Ökrös, Osváth; Pál-Antal 2013; Pál-Antal Sándor: Az `56-os forradalom és Mv.: A mv.-i írók állásfoglaltatása (Nú., Színes Világ, 2016. dec. 9.); Pintér; Pintér Jenő; Polgár István : A 80 éves M. K.-nál (Új Élet. 24. sz. 1970); Pomogáts 1.; Poptămaş-Mózes; Réthy-Váczy, RMIL; Sebestyén M.: Antalffy Endre avagy Mv. színeváltozása = Mv. történetéből; Sipos; Sőni Pál: A romániai m. irodalom története (Buk., 1969); Sütő András: M. K. köszöntése (Igaz Szó, 1965); Száz éve született M. K. (Nú., 1990. nov. 30.); Székelyföld (10. sz., 2004); Székelyföld í.k.; Szekernyés László: M. K. kötet – románul (V. Z., 1974. febr. 10.); Transilvania; ÚMÉL; Ünnepi könyv; Valentiny 1936; Zord Idő