MORVAY Zoltán, alsódraskóczi

Debrecen, 1875. nov. 28., † Siófok, 1945. márc. 24.: nyomdász, író, újságíró. – A debreceni Ref. Koll.-ban 3 gimn. osztályt végzett, de mivel m. nyelvből megbu­kott, apja nyomdászta­nulónak adta. A debreceni városi nyomdában szabadult fel, ezután a nyomdászegylet segé­lyével bejárta Ausztriát, Német-, Francia- és Olaszo.-ot, valamint Svájcot (1897) és vándorútját le is írta. Hazatérése után a debreceni Csokonai nyomdában vállalt munkát. Megnyerte az Új Idők elbeszéléspályázatát (1902). Rudnyánszky Gyula költővel a Csokonai Lapok c. folyóirat szerk (1903–06); Bp.-en nyomdászsegéd (1906–); Mv.-en telepedett le, ahol a Révész-könyvkereskedés nyomdájának nyomdavezetője lett (1908–29), feleségül vette Révész Béla leánytestvérét. A Haladás (1912–), majd a Tükör c. radikális hetilap szerkesztője (1913–25), Létrehozta az Erdélyi Könyvbarátok Társaságát (1924–), amely az Erdélyi szépmíves Céh megindulásáig a legjelentősebb ilyen vállalkozás volt, Az Erdélyi Könyvbarátok Társaság Kiadványai c. sorozat szerk. (1924-től), a kötetek nagy példányszámban jelentek meg. Megválva a nyomdától A Ma c. napilapot alapított (1925–33), végig jó barátságban állt Bernády Györggyel. A Marosvásárhelyi Írók, Művészek Otthona társalapítója, alelnöke (1920–), a KZST tagja és elnöke az Újságíró Egyesületnek. Képviselőjelölt is volt több ízben. A közönség megszervezésével biztosította a legnehezebb időkben a mv.-i magyar színjátszás folytonosságát. Már tanuló korában írt verseket, tárcákat a debreceni és nagyváradi lapokba. A Debrecen-Nagyváradi Értesítőbe és a Reggeli Újságba, a Debreceni Ellenőr politikai napilap munkatársa, majd a Családi Körben, Délmagyarországi Közlönyben, Képes Családi Lapokban, a Nyomdász Évkönyv és Útikalauzban, az Új Időkben és a Tiszántúlban jelentek meg írásai a Munkás Otthon Éresítője (1908–). Debrecenben novellás köteteket és vigjátékokat adott ki, Mv.-en két regényt és pár vígjátékot. Különösen népszerű volt a Trubadur című regénye – F. m.: Az angolkisasszony (bohózat; Debre­cen, 1902); Egy hatezer kilométeres séta törté­nete: Úti beszámoló (Mv., 1909); Szürke történetek, I-V. [miniatűr]: (elb.; Mv., 1911); Troubadour és társai : (reg.; Mv., 1913; 1925); Randevú (vígjáték; Mv., 1915, 1923); Rózsanyiláskor (szín­mű; Mv., 1917); Októberi fellegek (reg.; Mv., 1920); Gyermekvilág (verses-mesés képes­könyv; Mv., 1922); A maharadzsa kincse (reg.; Mv., 1926); Babérosi Balambér és más elbeszélések (Mv., 1927); Naple­mente (életrajz; Mv., 1931); Bo­nyodalmak egy házasság körül (reg.; Mv., 1932); Darázszümmögés (versek; Mv., 1935), szerk.: Kakasy Márton: Naplemente (sajtó alá rendezte, Mv., 1931).
Irod.: Bernády; Csepreghy 2010; Dankó Imre: Molter Károly levele nyomán M. Z.-ról (Somogy, 1987); EM, Fülöp–Ferencz; Gulyás; György 1926; György 192; Időtár 2; Időtár 3; Marosi Ildi­kó: Lynotípen írta: M. Z. (Utunk, 1976, A Hét 1976/15); Molter 1.; Mv. tört. 2.; Osváth; Ökrös; RMIL; Sipos; Szinnyei; ÚMÉL; Ünnepi könyv