MÜLLER, Arnold, §

Megosztás:

Szászrégen, 1884. jún. 22., † Nagyszeben, 1934. ápr. 11.: tanár, zoológus. – Apja földmérő, mérnök. Elemit Szászrégenben, a gimnáziumot Besztercén végezte (1902), a kv.-i egyetemen kezdett (1902–) természettudományokat tanulni, majd Berlinben a bölcsész Karopn (1904–1906), Kielben a Természettu. Karon ((1905–06), Bécsben az Ev Egyetem Hittud. és Bölcsész Karán (1906–07) és Jénában a Hittud. Karon folytatta (1907). A kv.-i egyetemen doktorált filozófiából (1915). Biológiatanár volt Szászrégenben egy évig, a szebeni reáliskolában (1908–12; 1920–34), közben Norvégiában, Bergenben az Óceánográfiai Intézetben tanult (1912), majd a buk.-i ev. gimnázium tanára volt. Visszatért Szebenbe haláláig (1920–), a Siebenbürgischer Verein für Naturwissenschaften természettudományi társaságban dolgozott, melynek tagja üre, igazgatója volt (1908–). A rovargyűjtemények gondnokaként nagy gyűjtési munkát is végzett. A Verhandlungen und Mitteilungen des Siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften in Hermannstadt c. folyóiratot szerkesztette (1926–) és vezette annak levelezését. Tudományos munkássága föleg az erdélyi egyenesszárnyúakra irányult. Több kutató és gyűjtőutat tett Erdélyen kívül, Beszerábia, Dobrudzsa, Bulgária, a Kigyók szigete, Szerbia, Töröko., Szíria, Egyiptom, Palesztina, Dánia, Norvégia területén (1919–). Megfigyeléseit és kutatási eredményeit tudományos előadásokban, dolgozatokban fejtette ki. Közölt a Verhandlungen und Mitteilungen-ben, a berlini szaklapban Zeitschrift für wissenschaften Insekttenbiologie, früher Allgemeine Zeitschrift für Entomologie. Nemzetközi zoológiai kongresszusokon vett rész és előadásokat tartott Bp.-en (1927), Kv.-on (1928) és Párizsban (1932). Felfedezte az Erdélyben ritkaságszámba menő és a vöröstoronyi szorosban honos sáskát, a Chorthippus acroleucus Müllert, amit róla neveztek el (1924). Rendes tagja volt a Bp.-i Királyi Természettudományi Társaságnak (1917–). – F. m.: társsz.: Die nacheiszeitliche Tierbesiedlung Siebenbürgens mit besonderer Berücksichtigung der Orthopteren, 10.Congres International de Zoologie (Paris, 1932).
Irod.: C.L. (2004. júl. 14.); Gazeta Regh. (1995/5); LSS; Osváth; Regh. cult. 2., Szabó–Simon–Szögi