MÜLLER, Friedrich; § Müller Frigyes

Segesvár, 1828. máj. 15., † Nagyszeben, 1915. ápr. 25.: tanár, történész, mondakutató, ev. püspök. – M. Frigyes városi tanácsos és Misselbacher Sarolta fia. A gimnáziumot szülővárosában végezte; Kv.-on jogot (1845–), történelmi és filológiai tanulmányokat Lipcsében és Berlinben teológiát ta­nult (1846–48). Segesváron gimnáziumi tanár lett (1848. júl.- ), és kezdte gyűjteni az erdélyi mondákat; az 1848–49. évi szabadságharcban mint nemzetőr vett részt.. Ismét a segesvári gimn. tanára (1849–). Nevéhez fűződik az oktatás korszerűsítésének folytatása, amit előde, G. D.Teutsch, kezdett meg: bevezette a román nyelv és a testnevelés tanítását – lányoknak is! (1867–). A gimnázium rektora (1863–69). Újegyházi (1869–), nagyszebeni lelkész (1874–). Itt je­lentős része volt az új isk. rendszabály megal­kotásában, valamint a „betegápoló­intézet” felállításában (1886–). Lelkész Szászdányánban (1893–1906), az erdélyi szász ev. egyház püspökhelyettese ( 1883–), püspöke nyugdíjazásáig (1893–1906. aug.). Az elsők között végzett régészeti ásatásokat a hermányi rómaikori telepesek dombvidéki sírjainál. J. M. Acknerrel együtt nyilvánosságra hozta Die römischen Inschriften in Dacien (Wien, 1865) c. munkáját, amely előmunka volt Th. Mommsens Corpus inscriptionum Latinarum c. művéhez. Még egyetemi tanulmányai idején J. Haltrichhal és másokal elhatározták, hogy kutatni fogják és összegyűjtik az erdélyi szászok népköltészetét. Több mint 50 tanulmányt írt Erdély történetéről; összegyűjtötte a szász mondákat és legendákat a Siebenbürgische Sagen c.-mel, mérvadó mű a szász mondavilág számára, m. és román mondákat is tartalmaz. Átköltöztette a könyvtárat a gimnázium épületébe, új leltárkönyvet fektetett fel, amely napjainkban is a leltározás technikai alapját képezte. Az akkor elkészített alfabetikus katlógust napjainkig kiegészítették és napirenden tarják. Püspökké avatása után az egyházi feladatoknak szentelte életét, megírta Hirtenbrif (Pásztori levél) (1895) c. körlevelét az egyházi feladatokról, új énekeskönyvet adott ki (1898), megindította a Kirchlichen Blätter c. lapot (1897–). Közölt még a Blätter für Geist, Gemüth und Vaterlandskunde : Beiblatt zum Siebenbürgen Wochenblatt-ban. Számos tudományos és nyilvános kitüntetésben volt része. Doktor honoris causa címet kapott a marburgi, leipzigi és kv-i egyetemektől, a M. Parlament képviselője is volt. A tartományi tanács tagja (1870). A főrendiház tagja (1895-től). A marburgi egy. (1883), a kv-i egy. t. bölcsész­doktora (1896), a lipcsei egy. t. teol. doktora (1897), megkapta a II. oszt. vaskoronarendjelt. – F. m.: Beiträge zur Geschichte des Hexenglaubens und des Hexenprocesses in Siebenbürgen (Braunschweig, 1854); Siebenbürgen Sagen (Kronstadt, 1857, 1885, 1972); Die kirchliche Baukunst des romanischen Stylen in Sieben­bürgen… (Wien, 1858; klny. a Jahrbücher… der Baudenkmale-ból); Unsere Pfarrerswahl… Névtelenül (H. n., 1862); Dass unseren Schulen im Turnen ein längst vermisstes Mittel der Jugendbildung geboten sei. (Eine Schulrede. (Hermannstadt, 1863., Névtelenül); Dass in dem Turnen auch unserm Volke eine kräftige zeitgemässe Erziehung geboten sei. Rede bei der Einweihung, der Schässburger Turnhalle am 14. Nov. 1863. (Hermanstadt. 1863., Névtelenül.); Deutsche Sprachdenkmäler aus Siebenbürgen (Hermannstadt, 1864; reprint: Wiesbaden, 1973; Buk., 1986); Die römischen Inschriften in Dacien. Gesammelt und bearbeitet von… (Wien, 1865); Referat bezüglich des Lehrplans für die Seminarien. (Hely n., 1871); Die wichtigsten Ergebnisse der durch den III. G.-A. vom Jahre 1869 angeordneten und am Anfang des Jahres 1870 durchgeführten Volkszählung in den Ländern der ungarischen Krone. (Hermannstadt, (1872. Névtelenül.); Verwahrung und Sondermeinung gegen den Beschluss der Hermannstädter Bezirkskirchenversammlung vom 2. Januar 1880 betreffend die Intervallfrage. (Hermannstadt, 1880); Rede… gehalten bei der Grundsteinlegung zum Bethause und zu den damit verbundenen Anstalten (Waisenhaus und Kinderbewahranstalt) auf dem Soldisch am 25. März 1882. Hermannstadt, 1882); Zur Grundsteinlegung des ev. Bethauses, des ev. Waisenhauses und der ev. Kinderbewahranstalt auf dem Soldisch am 25. März 1882. (Hermannstadt, 1882); Gottesdienst in einer evang. sächsischen Kirche im Jahre 1554. Ein Vortrag gehalten in Hermanstadt am 8. Dez. 1883. (Frankfurt a. M., 1884); Geprüft und bestanden. Novelle (Hermannstadt. 1892, 1893); Rede aus Anlass der Beerdigung Sr. Hochwürden des Bischofs D. G. D. Teutsch am 5. Juli. 1893. in der ev. Pfarrkirche in Hermannstadt. (Hermannstadt, 1893); Aus der Spätsommerfrische. Erlebtes und Erdachtes. (Hermannstadt, 1894); Rede zur Eröffnung der 29. Hauptversammlung des siebenbürgischen Hauptvereins der Gustav Adolf-Stiftung in S.-Reen. (Hermannstadt, 1894); Zur Schässburger Frauenfrage. (Hermannstadt, 1895.); Rede zur Eröffnung der 17. Landeskirchenversammlung (10. Nov. 1894.). (Hermannstadt, 1894); Festpredigt des Bischofs Dr. Fr. Müller zu seiner feierlichen Einführung in Amt und Würde am 11. Nov. 1894. (Hermannstadt, 1895); Johann Karl Schuller und die Gräfin Anna Amadei von M. F. G. (Hermannstadt, 1896); Licht und Schatten. (Hermannstadt, 1897); Rede zur Eröffnung der 18. Landeskirchenversammlung (28. April 1887.). (Hermannstadt, 1897); Der »Siebenbürger Bischof». (Hermannstadt, 1897); Eröffnungsrede zur 33. Jahresversammlung des siebenb. Hauptvereins der ev. Gustav Adolf-Stiftung (21. Aug. 1898.). (Hermannstadt, 1898); Weiherede… nach der Enthüllung des Honterusdenkmals in Kronstadt (21. Aug. 1898.) (Hermannstadt, 1898); Weihegebet… bei der Enthüllung des Teutschdenkmals in Hermannstadt am 19. August 1899. (Hermannstadt, 1899); Gebet des… zur Eröffnung der 19. Landeskirchenversammlung. Hermannstadt., 1899); Ansprache… zur Eröffnung der 19. Landeskirchen-versammlung. (Hermannstadt, 1899); Fraterna caritas. (Ein neuer Angriff auf unsere Kirche). (Hermannstadt, 1900); antológ.: Torouţiu Ilie: Studii şi documente literare (Buc., 1931–46); szerk. a segesvári Ág. ev. Gimn. Programmját.
Irod.: Apold; LSS ; Lupaş, Ioan : Zur Geschichte der Rumänen (Sibiu, 1943), A m. országgyűlés (Bp., 1906); A mo-i középiskolákban 1850–55 megjelent összes programértekezéseknek repertóriuma (Bp., 1887), Pallas; RNL; Sighişoara; Szabó-Szögi; Szinnyei; Todea 2013; Torouţiu Ilie: Studii şi documente literare 6. (Buc., 1931–46); Transilvania; Zoványi