MURÁDIN László

Harasztos, 1930. nov. 29., † ?: nyelvész. ~ Jenő bátyja. Középiskolai tanulmányait a gyulafehérvári Majláth Gimnáziumban, a Kv.-i Piarista Főgimn.-ban és a mv.-i R. K. Gimnázoimban és a Bolyai Líc.-ban végezte, a Bolyai TE –en szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet (1954). Még egyetemi hallgató korában a Magyar Nyelvészeti Tanszék gyakornoka, majd ugyanitt tanársegéd. 1958-tól a Román Akadémia kolozsvári Nyelvtudományi és Irodalomtörténeti Intézetének tudományos munkatársa, 1964-től főkutató. Az akadémia nyelvtudományi intézetében 1968 óta az egyetlen romániai nyelvészeti és irodalomtörténeti szakfolyóirat, a Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények szerkesztője. Kutatási területe a magyar nyelvjárástan, a romániai magyar nyelvjárások nyelvföldrajzi vonatkozásai. Részt vett a keleti székely, moldvai csángó és aranyosszéki tájnyelvi atlaszok adatgyűjtő munkájában, A mintegy 3400 címszavas kérdőfüzettel végzett, 136 falura kiterjedő általános nagyatlasz, a Romániai Magyar Nyelvjárások Atlasza nyelvföldrajzi adatainak gyűjtője, a mű szerkesztője. Szaktanulmányai általában e témához kapcsolódnak, s az atlasz adataira épülnek a NyIrK hasábjain megjelent tanulmányai. Munkatársa az Európai Nyelvatlasznak (Atlas linguarum Europae), gyűjtője az atlasz romániai magyar kutatópontjai anyagának. Tagja a román akadémiai nagyszótár (Dicţionarul Limbii Române) etimológiai bizottságának. Szaktanulmányait közli a debreceni Magyar Nyelvjárások és a budapesti Nyelvőr is. Nyelvjárástani munkásságáért a Magyar Nyelvtudományi Társaság Csűry Bálint-emlékéremmel tüntette ki. A nemzetiségi élet igényei szempontjából jelentős nyelvművelő, nyelvi ismereteket terjesztő tevékenysége is a romániai magyar sajtóban. Ilyen tárgyú írásait közölte az Előre, A Hét, Utunk, Művelődés, Dolgozó Nő; állandó nyelvművelő rovatot tartott a kolozsvári Igazság és a marosvásárhelyi Új Élet hasábjain. Társszerkesztője az Anyanyelvünk művelése c. kiadványnak (1975), válogatásában és jegyzeteivel jelentek meg Kosztolányi Dezső nyelvművelő írásai Gondolatok a nyelvről címen (1977, Téka), egyik szerzője a Korunk Füzetek Nevek térben és időben c. névtudományi számának (1984). 1989 decembere óta a Szabadság, Falvak Népe, Erdélyi Figyelő nyelvművelő munkatársa.- F. m.: Szavak titka (Kv., 1977); Szavak színeváltozása (Sütő András bevezetőjével; Kv., 1983), Társadalom és iskola. Cikkek, tanulmányok.( P. Dombi Erzsébet előszavával, Buk., 1983);.A hely, ahol élünk: Barangolások Erdély helynevei között (Székelyudvarhely, 1998); társsz.: Nyelvészeti tanulmányok. Szerkesztette s az előszót írta. Teiszler Pál; Buk., 1980), Nevek térben és időben (Buk., 1984), szerk.: Anyanyelvünk művelése (Gálffy Mózessel; Buk., 1975); Kosztolányi Dezső: Gondolatok a nyelvről (Buk., 1977, Téka).
Irod.: Fülöp; Mv.-i R.K.okt.; Réthy–Újvári–Váczi; RMIL