NAGY Albert, művészneve Beleznay

Torda, 1902. okt. 5., † Kv., 1970. febr. 25.: festőművész.. – Kv.-on az Unitárius Kollégiumban érettségizett (1921). Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán végzett (1926). Olaszországba élt, Bp.-re tért vissza (1926–37), kiállított a római-magyar kiállításon (1932). Kolozsváron az öccsénél lakott (1941–). László Gyula történész, képzőművész felismerte, művészeti nagyságát (1946). A MNSZ munkásvértanú pályázatán I. díjat nyert (1948) Józsa Béla –festményével bukaresti tárlaton is bemutatkozott (1963). Képei eljutottak Pekingbe, Phenjanba, Ulan Batorba, Moszkvába, Leningrádba, ahol tanulmányúton is volt.Visszatért és Kv.-on, Mv.-en, Csíkszeredában, Nagyváradon voltak kiállításai (1968). Festményei, rajzai, szobrai közgyűjteményekbe kerültek. Jelentős gyűjteménye van Mv.-en. Banner Zoltán kötete tevékenységéről: Nagy Albert Rózsikaédes!
Irod.: Jáno Mihály: Embert keresek.Nagy Albert diogenész c. festménye hátterének változatos kompendiumából a festő születésének 90. évfordulójára; Korunk; Romániai magyar irodalmi lexikon, 4. köt.; 1993.2.