NAGY Benő

Mája, 1893., † ?: szobrász. – Gimnáziumot, fa – és fémipari szakiskolát Mv.-en, iparművészeti főiskolát Bp.-en végzett. Részt vett az első vh.-ban, nemsokára orosz fogságba esett, Szibériában volt, ahol fafaragással, üveg – és fafestéssel foglalkozott, később mint színházi dekoratív festő volt. Mint cserefogoly szabadult (1921), azután Mv.-en mint szobrász élt , majd az Úkirályságba költözött, ahol a szobrászat minden ágával foglalkozott. Ottani munkái közül említésre méltó a galavi egyik zsidó templom berendezésének szobrászati munkálata. Két év múlva vissza került Mv.-re és a Székely és Réti Műbútorgyár szobrászati műhelyének vezetője lett (1921–). Rövidesen meghívást kapott a szatmári faipari szakiskolához mint szobrász tanár, ill. a fafaragás és a mintázás tanszékére. Ploiestiben élt azután.Tanított Marosi Tímár János festőiskolájában. Szobrászattal, fafaragással, grafikai és dekorativ festészettel foglalkozott, Mv.-en és Szatmáron több kollektiv kiállításon vett részt, rajzai, szobrai, bőriparművészeti munkái a legjobb kritikákat kapták. A szobrászatban a kubista irány követője. Dekorativ munkáira nagy hatással volr Axcelgellen a híres svéd festő. Márvány szobrászattal is foglalkozott. – Kollektív kiáll.: Mv.-en és Szatmáron. – F. m.: ill : Versek, elbeszélések, tanulmányok tizenegy fiatal erdélyi írótól erdélyi művészek rajzaival (Kv., 1923).
Irod.: EM; Molnár