NAGY Elek, kaáli

Csókfalva, 1859. jún 8., † ?: espres, generalis direktor. – Érettségizett a mv.-i Ref. Koll.-ban, teológiát Nagyenyeden és egy évig Utrechtben tanult (1884–85). A gyermekistentiszteletről és a vallástanításról írt cikkei hatására, a kv.-i ref. koll. vallástanárnak hívta meg (1885–86). Ezután Bogdandon lelkész (1908–24) és a Szilágy-Szolnoki Egyházmegye esperese. Ottani működésének harmadik évében mint vizsgázott ügyvédet a házassági törvényszéken ügyvédnek választoták s egyben aljegyzői, ülnöki, főjegyzői, h. esperesi és esperesi tisztséget töltött be, majd az erdélyi egyházkerület generális direktora volt 10 éven keresztül (–1928). Lehet hogy ő az, aki nagybaconi lelkészként erdővidéki esperes (1936–). Mint egyházkerületi tanácsos 12 éven át volt a papi vizsgákon választott cenzor. Hosszú ideig az egyetemes ref. egyház konventi és zsinati tagja, mint ilyen a missziós ügyeknek volt előadója. Nem csak az egyház, de a szilágysági közélet tevékeny résztvevője: A MP helyi és járási intéző-bizottságának, a Szilágysági vármegye közigazgatási bizottságának és állandó választmányának tagja volt. Hivatalos kötelezettségei mellett minden szabad idejét a közművelés és a karitativ egyesőletek szolgálatába bocsátotta, anyagi körülményeihez képest több iskola diákmenza segélyezéséhez járult hozzá. Imái, egyházi beszédei jelentek meg nyomtatásban.Cikksorozatban közölte az utrechti egyetem régi mo.-i hallgatóinak ismertetését. Már mint teológiu zsidó nyelvből és természettudományokból több pályadíjat nyert. A reformáció 400 éves évfordulóján Zilahon tartott ünnepségek alkalmával mondott imáját Bereczky József tasnádi lelkész emlékbeszédével együtt az egyházmegye jelentette meg. Egyházmegyei szabályrendeletet dolgozott ki Kovács Zsigmonddal, melyet az egyházmegye elfogadott és az egyházkerület is megerősített.
Irod.: EM, Szabó–Simon–Szögi