NAGY Géza, ifj., álnevei: Nagy Bálint, Tarr Bálint, Tarr Pál

Székelyszenterzsébet, 1914. szept. 1., † Mv., 1981. jan. 24.a Házsongárdi temetőben nyugszik: egyetemi tanár, tanulmányíró, műfordító, tankönyvíró. – Id. Géza fia. Középiskoláit a székelyudvarhelyi Ref. Koll.-ban végezte; Kv.-on tanári oklevelet szerzett német-magyar-román tanári szakon. (1936); a kv.-i magyar egyetemen doktorált m. nyelv – és irodalomból s Délkelet-Európa történetéből. Svájci és magyaro.-i tanulmányutakon fejlesztette tudását. Tanár a zilahi Wesselényi Koll.-ban (1936–37), a kv.-i Ref. Koll.-ban (1937–48). Oktatói tevékenysége mellett tudományszervező munkát végzett az EME titkáraként (1942–47). Szociális tevékenységet fejtett ki a régi hagyományok felújításával szervezett Tízes Szervezet családvédelmében (1944). Tevékeny szerepet vállalt Venczel József mellett a BTE szervezésében (1945); mint a munkássággal szolidáris közíró a Szociáldemokrata Párt szervezésében és sajtójában tevékenykedett, valamint tanügyi referensként (1946) a MNSZ nemzetiségvédő munkájában a m. tankönyvszerkesztő bizottság vezetőjeként Gaál Gábor mellett (1947–49) dolgozott; tanár Kv.-on (1948–52), koholt vádakkal letartóztatták és a Duna-csatorna építéséhez deportálták (1953–54), majd egy évig pilitikai fogoly, ítéletét csak 1970-ben semmisítették meg, közben két évig gyári munkás, majd a kv.-i ref. püspökség műemlék – levéltár – és sajtóügyi előadója; előadótanár a kv.-i BBTE-en (1971–79). A Keleti Újság ‘’Anyanyelvünk’’ rovatának szerkesztője (1938–39), az Ifjú Erdély szerkesztőbizottsági tagja, munkatársa (1938–44). Közölt a : Pásztortűz, Hitel, Erdélyi Múzeum, Utunk, Igaz Szó, Művelődés, Tanügyi Újság, Igazság-ban. Mint műfordító a román, francia és német irodalomból ültetett át magyarra szemelvényeket folyóiratoknak és antológiáknak – F. m.: társsz.: Carte de limba română: A magyar líceumok I-IV. osztálya számára (Buk., 1946); Magyar nyelv és stílus (Buk., 1947); Magyar olvasókönyv az elemi iskolák VI. o. számára (Buk., 1949); A magyar nyelv iskolai tanulményozásának módszertana: Egyetemi jegyzet (Kv., 1979),ford.: Barbu Ştefănescu-Delavrancea: Novellák és elbeszélések ( Dávid Gyulával. Buk., 1955); Titus. Popovici, T.: Az idegen (Buk., 1957, 1963), Caragiale, I. L.: Válogatott művei Szemelvények, cikkek, tanulmányok (Buk., 1960); Slavici , I.: Mesék (Buk., 1961), Eminescu, M.: Könnycsepp királyfi (Buk., 1963); Ioan Slavici: Két csillagos homlokú királyfi. Mesék (ford. Forró Lászlóval, Buk., 1965); Sadoveanu, M.: Nicoară Potcoavă (Buk., 1966); Pop-Reteganul, I.: Virágok apja (Buk., 1969); Fr. Dürrenmatt : A bíró és a hóhér (Buk., 1969); Iorga, N.: Válogatott írások (Buk., 1981); szerk.: Mikszáth K.: Gavallérok (Buk., 1949); Kovács Dezső : A kisértő (előszó; Buk., 1970); A jószívű róka. Fabulák. (Kv., 1974); Békességet magamnak, másoknak: Pápai Páriz Ferenc naplója, levelezése, írásai (Buk., 1977); Abbé de Saint Pierre: Az örökbéke-tervezet rövid foglalata (Buk., 1979).
Irod.: B. Kovács András: Küzdelem iskoláink egyenjogúságáért, 1944–1948 (Erdélyi Figyelő, 2. sz., 1992); Benkő Samu: N. G. a literátor és művelődésünk mindenese (ETF 209, Kv., 1991); Berekméri Árpád-Róbert: A Marosvásárhelyi Református Vidéki Gyűjtőlevéltár 50 éve (1961–2011) (Korunk, 8. sz., 2012); Házsongárd; Kuszálik; RMIL; Tőkés István