NAGY Lajos, gálfalvi

Nyárádgálfalva, 1828. júl. 6., †Kv., 1910. máj.19. a Házsongárdi temetőben nyugszik: unitárius teológiai tanár, népköltészeti gyűjtő, szerkesztő. – Apja: N. Sándor székely nemes, földműves. Felesége: Gálffy Nella, G. Sándor népköltő leánya. – Szülőfalujában majd a székelykeresztúri gimn.-ban tanult (1839–). Mv.-en honvédnek állt (1848. szept.); először a Mátyás-huszároknál, utóbb a 87. zászlóaljban vett részt a szabad­ságharcban. A világosi fegyverletétel (1849. aug. 13.) után hazatért szüleihez (1850 vé­géig). Kv.-ott elvégezte a gimn. 6–8. osztályát (1851–54), a teol. tanfolyamot (1854–56), emellett köztanító is volt. A göttingeni egy. Hittud. Karán tanult (1856–57) történelmet, földrajzot, teológiát; görögöt Budenz Józseftől tanult, akit viszonzásul magyarul tanított, s aki az ő biztatására és segítségével került Mo.-ra. Kv.-ott az unit. koll.-ban r. tanár (1857–1900), a gimn.-ban a görög és m. nyelvet, a teológián bibliabevezetést és újszö­vetségi szentírás-magyarázatot, utóbb egyház­történelmet tanított, a koll. igazgatója (1862–68), egyúttal (1857–67) unit. másodlelkész. Emellett Kolozs-Doboka köri esperes (1862–), egyházi főjegyző volt (1880–).Indítványozta (1882), hogy Kv.-on állítsanak szobrot Mátyás királynak. Tanári állásából nyugdíjazták (1900. dec.), de esperesi és főjegyzői állását továbbra is megtartotta. Már diákkorában írt kisebb költeményeket, gyűj­tött népmeséket, népdalokat, közmondásokat, hely – és állatneveket, gyermekmeséket, me­lyek egy része a Gáspár János szerk. Csemegék c. kötetben, más része Kriza János Vadró­zsák c. munkájában jelentek meg. Felfedezte a Barcsai c. székely népballadát, melyet Erdélyi János a Szépirod. Közönyben (1858) méltatott, s ez fordította a figyelmet a székely népballadák felkutatása és összegyűjtése felé. Kv.-on a Keresztény Magvető alapító szerk. (Kriza Jánossal, 1861–63), az Unit. Közlöny szerk. (Boros Györggyel, 1888–92). Felelős szerkesztője és tulajdonosa a Szászrégeni Havasalja (1886–87) c. lapnak, ez az első szászrégeni m. nyelvű sajtótermék. A Régenvidék (1899–1904) hetilap szerkesztője, majd Kertész József volt. Marosvölgy c. (1902–03) hetilap szerk. – F. m.: Egyházi imák és beszédek (Kv., 1861); Egyházi imák és beszédek (Kv., 1880); Hangok a szabadságharc után. Költe­mények 1849–1901 (Kv., 1901); Je­lentés a kolozsvári Mátyás király szoborról (Kv., 1902), szerk.: A nagyváradi disputatiók (kiadta Simén Domokossal együtt, Kv., 1870).
Irod.: Bíró Donát; Gál Kelemen: A kv.-i Unitárius Koll. története (Kv., 1935); Házsongárd; Kelemen; Kriza levelezés; Magyar népballadák (Bp., 1906); MÉL; Pluhár; Rugonfalvi Kiss; Szabó–Simon–Szögi, Szabó Mihály: A régeni sajtó történetéből (1.) (V. Z., 1983. márc. 20.); Szinnyei; ÚMÉL; Válogatott magyar népballadák (Bp., 1898)