NAGY Ödön, álneve: Lovas Geréb András

Sajóudvarhely, 1914. máj. 31., † Mezőfele, 1995. szept. 1.: ref. lelkész, néprajzkutató, egyház – és helytörténész, író. – Nagy Ödön gazdatiszt († Mezőpanit, 1943. márc.) és Fleischmann Olga, Bécsből származott nevelőnő fia. Testvére: Olga, írónő bátyja, folklórkutató. Felesége: 1. Kiss Irén tanítónő, házasság: (1941). Gyermekeik: István (1942. jún.–), Ágnes (1944–), András (1946–). 2. Ráczkövy Róza. Leányuk: Erzsébet (1966–). – Mezőpanitban az elemi iskolát (1920–25), középiskoláit Mv.-en a Ref. Koll.-ban végezte (1925–32), itt tanárai: Nagy Ödön természetrajz, Gulyás Károly rajz, kedvenc tanára Molter Károly irodalom, Szígyártó Gábor történelem, Vajda Gábor zenetanára volt. Kv.-on m. irodalom fő – és latin-szociológia szakon tanult két évig (1932–34), majd a Ref. Teológián lelkészi képesítést szerzett (1934–37), tanárai voltak Maksay Albert, Nagy András, Tavaszy Sándor, Imre Lajos, Makkai Sándor. Tagja volt az Ifjú Erdély szerk.-bizottságának (1935–37) és külső munkatársa a Hitel és Havi Szemle c. lapoknak. Bp.-en Győrffy István irányításával néprajzi tanulmányokat folytatott (1937–38). Kv.-on segédlelkész (fél évig 1939), Kissármáson szorványgondozó segédlelkész (1939–40), Mezőbükkön, Nagyölyvesen (1940–), Mezőújlakon, Mezőköbölkúton (1940. dec. 1.–42), Hariban, Istvánházán, Mezőfelében, Mezőméhesen (1942. szept.1.–44), Szolokmában. Internálótáborba zárták (1944. aug. 24–), néhány hetet a gyulafehérvári börtönben töltött, mert a hari egyházi földek megmentéséért küzdött. Köbölkúton folytatta tevékenységét (1945–), templomot, parókiát javított, falumúzeumot létesített, megalapította a M. Népi Szövetséget. Hariba költözött (1946. szept.–50), majd az egyházi földek védelmezáse miatt börtönbe került két hónapra (Gyulefehérvár, 1950). Istvánházán (1950–57), majd Mezőfelében szolgált (1958–67), Szolokmán (1967. máj. 1.–70) és Havadon (1970–81). Nyugdíjazása után (1981) a kissármási gyülekezetben szolgált még három évet (1981–83). Kutatási területe az egyházi ünnepekhez fűződő népszokások, falusi hagyományok gyűjtése. Szaktanulmányait a bp.-i Ethnographia, Erdélyi Múzeum, Ifjú Erdély, Hitel, az aradi Havi Szemle, a TETT, a Művelődés, a Népismereti dolgozatok 1994, Korunk évkönyv, 1982; Néprajzi Látóhatár (1992–93); Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve (Kv., 1994–95) közölte. A Kriza János Néprajzi Társaság tagja (1990–), a sepsiszentgyörgyi vándorgyűlésen a mezőfelei gyékényfeldolgozó háziiparról szóló dolgozatáért díszoklevélben részesült. Munkatársa a Nagy Olga által kezdeményezett és sokáig kéziratban maradt Havad monográfiának, részt vett a Nagy Olga irányításával készített Vallási értékrend c. kérdőiv kidolgozásában; a Népi vallásosság vizsgálata Erdélyben c. tanulmányban összefoglalta több évtizedes munkásságát, a vallási néprajz művelésében. – F. m.: Szorvány és beolvadás (Kv., 1938); Téli hagyományaink: Útmutató néprajzi gyűjtőknek (Kv., 1938); Tavaszi néphagyományaink.Útmutató a néprajzi gyűjtéshez (Kv., 1939); Adatok téli néphagyományaink ismeretéhez (szerk., mutatókkal ellátta Barna Gábor (Bp., 1993); társsz.: A mi játékaink (Jenei Sándorral; Kv., 1936); Adatok téli néphagyományaink ismeretéhez (Makkai Endrével; Kv, 1939); Népismereti dolgozatok (Buk., 1980, 1994); Emlékeim Változó népi kultúra: Társadalomnéprajzi vizsgálat Havadon (Buk.-Kv., 2000); Palástban: Lelkészek szórványban (Hermán János-Nyitrai Mózessel; Mv., 2001).Népi gazdálkodás Havadon (2002).
Irod.: Aki hátaslovat kapott nászajándékba:100 éve született Nagy Ödön lelkész, néprajzkutató = Székely F.; Bodolai Gyöngyi: N. Ö., a szórványlelkész és a néprajzkutató (Nú., Múzsa, 1185. sz., 2015. júl. 4.); Fülöp–Ferencz; Kuszálik; N. Ö. – szórványlelkész és néprajzkutató (Keszeg Vilmos szerk.; Kv., 2015); Népi valóság a Kárpátmedencében (1991); RMIL; Székely F.