NAGY Olga, § Krizsovánszky Lászlóné

Nagyernye, 1921. jan. 2., † Sepsiszentgyörgy, 2006. nov.2.: folklórkutató, író. – Nagy Ödön gazdatiszt († Mezőpanit, 1943. márc.) és Fleischmann Olga, Bécsből származott nevelőnő leánya. Testvére: Ödön (1914. máj. 31.-.1995. szept. 1.). Férje: Krizsovánszky László (1914–1987), ref. lelkész. Az elemi iskolát Panitban a középiskolát Mv.-en végezte (1939), a kv.-i Ref. Teológia hallgatója (1939–40). Tanulmányait megszakítva tanított a Kolozs megyei Kisiklódon (1940–44). Kv.-on tanítóképzői tanfolyamon diplomát szerzett (1944), Székesen volt helyettes tanár (1945–51), közben a kv.-i BTE elvégezte a m. nyelv és irodalom, néprajz szakot (1948), a filológiai tudományok doktora. Az Utunk (1952–53), majd a Dolgozó Nő c. lap (1953–58) munkatársa volt. Ekkor kezdödött a szépirodalmi munkássága, írt meséket, regényeket. Tudományos pályája a Román Akad. kv.-i folklórintézetében, mint belső munkatárs, majd mint főkutató bontakozott ki (1958–73). Még az egy.-en Gunda Béla tanítványaként fogott az erdélyi folklór gyűjtéséhez. Mintegy 3000 epikus szöveget gyűjtött, rögzített magnószalagra, nagyrészüket nyomtatásban is megjelentetett. A magyar mellett román és cigány mesemondókat is felkeresett. Tanulmányai, cikkei megjelentek a Néprajzi Látóhatár, Művelődés hasábjain. Közölt még: Utunk, Korunk, NyIrK, Napsugár, Dolgozó Nő, Revista de Etnografie şi folclor, Tiszatáj, Valóság, Új Írás hasábjain.Jóval nyugdíjazása után a BBTE Bölcsészkarán szerezte meg doktori címét A hiteles népmese esztétikája disszertációjával (1978). A politikai és gazdasági változások hatásának tanulmányozására megtervezte és megszervezte a Maros megyei Havad társadalomnéprajzi kutatását (1970-es években), az eredményeket csak késve közölhette. Gyűjtötte és tanulmányozta a kivételes sorsú, kiemelkedő asszony élettörténeteket, egyéni sorsokat, gondozta és szerkesztette köteteiket. Részt vállalt a Kv.-on megalakuló Kriza János Néprajzi Társaság indításában (1990. márc. 18.) és támogatta tevékenységét. Részt vett tudományos értekezleteken, konferenciákon, szemináriumokon a határon belül és Magyaro.-on. Munkásságának elismeréseképpen a M. Néprajzi Társaság (Bp.) külföldi tb. tagjává választotta, tagja volt a Román Írószövetségnek. – F. m.: regények: Lányok a bentlakásban (ifj. reg.; Buk., 1960), Szidi (ifj. reg.; Buk., 1960, 1963; 2008; Sidonia, ford. Alina Mirea, Benkő Otto; Buc., 1965); Vadvizek (reg.; Buk., 1965); Madár kék mezőben (ifj. reg.; Buk., 1968); A szabadság hat napja (ifj. reg.; Kv., 1999); önéletrajz: Gyónás: regény (Bp., 1991); Egy botcsinálta riporter emlékei: Memoár (Székelyudvarhely, 2001); tanulmányok, esszé: Hősök, csalókák, ördögök (Esszék a népmeséről; Buk., 1974), Archaikus világkép és mesehagyományozás (Debrecen, 1974), A mesemondó Jakab István (Vöő Gabriellával; Buk., 1974), A táltos törvénye: Népmese és esztétikum [doktori tézis] (Buk., 1978), A törvény szorításában : Paraszti értékrend és magatartásformák (Bp., 1989), A világgá futó szavak : Havadi beszélgetések (Bp., 1990), Táltos és Pegazus (Bp., 1993), Barangolásaim varázslatos tájban: Cigány barátaim között (Székelyudvarhely, 1994), Népi váltaozatok szerelemre és házasségra: Esszé (Székelyudvarhely, 1994); Pályakép fénnyel és árnyékkal : Egy néprajzos emlékei (Székelyudvarhely, 1995), Hamupipöke igazsága, avagy mit tanulhattok a meséből (Székelyudvarhely, 1998); Poraiból újraéledő főnix (esszé; Bp., 1998); Szönyegbe zárt álmok.Két erdélyi szövőasszony művészi pályája (1998); Változó népi kultúra: Társadalomnéprajzi vizsgálatok Havadon (Buk., 2000); Nyitott könyv a lelkem….:egy anya vallomásai (2000); Erdélyi sors: tegnap, ma, holnap (Székelyudvarhely, 2001); Erdélyiség: tegnap – ma – holnap (2001); Esély a megmaradásra : Az „illyefalvi model” keresztmetszete: Esszé (Székelyudvarhely, 2001); Népi gazdálkodás Havadon (Kv., 2002); Öregek és fiatalok könyve: Elmúlt századunk nemzedék – és szemléletváltása Erdélyben (Székelyudvarhely, 2006); mesekötetek, népmesék: Előbb a tánc, azután a lakoma: Mezőségi népmesék (Buk., 1953), A vidámság madara (Buk., 1954); Az üveghegyi rózsa (Buk., 1956); A három táltos varjú: Mezőségi népmesék (Buk., 1958), A vén pákász meséi (Buk., 1960); A kopasz király (Buk., 1963); Lüdérc sógor: Erdélyi magyar népmesék (Buk., 1969), A nap húga meg a pakulár: Marosmenti, kalotaszegi és mezőségi népmesék (Kv., 1973), Mesék a Napkirály és Földtündér fiairól (Buk., 1974); A szegény ember táltos tehene: Mérai népmesék (Kv., 1976); Széki népmesék (Buk., 1976), Parasz dekameron: Válogatás széki tréfákból és elbeszélésekből (Bp., 1977); Zöldmezőszárnya : Marosszenkirályi cigány népmesék (Bp., 1978), Újabb paraszt dekameron : a szerelemről, a barátságról (Bp., 1983); A vasfogú farkas. Mesék (Buk., 1987); Villási, a táltosfiú: Asszonyok könyve : népi elbeszélések (Bp., 1988); A havasi sátoros. Dávid Gyula meséi (Bp., 1989); Egy kétirat odüsszeiája.Változó népi kultúra (Korunk, 1990.apr.); Cigány kérdésről-árnyaltan. Egy folklorista gondolataiból (Korunk, 1990.júl), Gyanú alatt (1956). Egy botcsinálta riporter emlékeiből (Korunk, 1991. máj. ), Merre tart a falu);  Cifra János meséi. (gyűjt., bev., jegyz.; Bp., 1991); Csodaszerszámok. Mesék (Buk., 1991); Az aranyhajú és az elátkozott madarak (mesék; Sepsiszentgyörgy, 1995); Villási, a táltosfiú. Mezőbándi, szucsági és mérai cigány népmesék. Ciganisztikai tanulmányok (Bp., 1996); Egyszer volt, hol nem volt (Sepsiszentgyörgy, 1998); Sóvidéki mentalitásvizsgálatok (2000); A Nap küzdelme a Föld népéért: meseregény (Székelyudvarhely, 2001); A gömböcfiú: Erdélyi cigány mesék (társsz., 2002); Megfulladt a kecske, bajba’ a menyecske : Tréfás népi elbeszélések (Székelyudvarhely, 2006); szerk.: A mesemondó Jakab István. A meséket gyűjtötte és jegyzetekkel kíséri Vöő Gabriella-, Győri Klárával; Buk., 1974, 1975); Széki népmesék. (Salamon Anikóval.Gyűjtötte, sajtó alá rendezte és bev.; Buk., 1976), Kiszáradt az én örömem zöld fája: Emlékezés (sajtó alá rendezte és előszóval ellátta; Buk., 1975, 1976), Paraszt dekameron : Válogatásszéki tréfákból és elbeszélésekből (Bp., 1977), Újabb paraszt dekameron: A szerelemről és a házasságról (Bp., 1983), Kocsis Rózsi. Megszépült szegénység: Vallomás a gyermekkorról (Buk., 1988); Asszonyok könyve: Népi elbeszélések (Bp., 1988), Egy kézirat odüsszeiája (Változó népi kultúra c. kézirat), (Korunk, 1990. ápr. ). Gyanú alatt (1956). Egy botcsinálta riporter emlékeiből (Korunk, 1991.máj); Merre tart a falu ­? Utak, esélyek (Korunk, 1991. okt. ); Kiábrándultam a feminizmusból (Korunk, 1992. júl.), A parasztpárti polgárosulás erdélyi sajátosságai.Kósa László könyvének margójára (Korunk, 1993. szept.). A néprajzi kutatás tudományos önvizsgálatának igénye (Korunk, 1993. aug.). Népi változatok szerelemre és házasságra (Székelyudvarhely, 1994); Szőnyegbe zárt álmok. Két erdélyi szövőasszony [Kasza Anna és Kozma Erzsébet] művészi pályája (Csíkszereda, 1997); Kocsis Rózsi: Remények és kétségek között. Egy asszony életútja. előszó (Székelyudvarhely, 1997); Egy barátság története: Féja Géza hozzá írt levelei (Székelyudvarhely, 1998); Haza a magasban: A Duna televizió versmondó műsora (2000. aug. 20); Változó népi kultúra: Társadalomnéprajzi vizsgálat Havadon (Buk.-Kv., 2000).
Irod.: Balázs Lajos: A népmesei gyermekeszmény és a csíkszentdomokosi gyermekszeretet párhuzamai: N. O. néprajzkutató [80.] születésnapjára (Székelyföld, 2. sz. , 2001. febr.); Bölcsőringató; Clujeni ai sec. 20; Engem mindig a falu érdekelt: Tánczos Vilmos beszélgetése N. O.-val (Székelyföld, 2. sz. , 2001. febr.); EMKK 2000; Gáll Ernő: Begyűjtött szavak (A világgá futó szavak (Korunk, 1991.6.sz.); A Hét Évk. (1978); Igaz Szó Évk. (1984); Kántor–Láng; Keszeg Vilmos. N. O. bibliográfia (Néprajzi Látóhatár, X. 1–4); KMÍ; Kuszálik; MIIB; MNKK; MNL; N. O.: Önkorrekcióm története (Erdélyi Toll, 3. sz., 2010); N. O.: Pályám göröngyös útja (Erdélyi Toll, 1. sz., 2009); Nagy Ödön; Pozsony Ferenc. A varázsmesétől a mítosztalan falukutatásig: N. O., 1921–2006 (Korunk, 2007. 4. sz.); Réthy–Váczy; RMIL; RMKK; RÚL; ÚMIL