NAGY Sámuel

Nagyenyed, 1783. febr. 7., † Kv., 1845. szept. 30.: rézmetsző. – A nagyenyedi ref. kollégium diákja (1800–), a bécsi képzőműv. akad.-n rajzot ta­nult (1804–), a ref. egyház ösztöndíjjal segí­tette (1806). A nagyenyedi ref. kollégium rajztanárává akarták kinevezni (1810–), miután ez nem sikerült, nyomorúságos körülmények között élt, még gr. Teleki József gernyeszegi kasté­lyának márványozását is elvállalta. Döbrentei Gábor hívására Kv.-ra ment (1812–), ahol a ref. koll. rajztanára lett. Sok réz­metszetetkészített az Erd. Múz.-ban őrzik több művét (gr. Batthyány Ignác, gr. Bethlen Gergely, Cserei Farkas, gr. Dessewffy József, gr. Haller László, gr. Te­leki József stb.), valamint Mv.-i várról készített réz negatívlapjait (1828-ból); 31 metszetet L. Barthalémy Az ifjú Anacharsis utazása (Kolozsvár, 1820), 24 metszetet C. J. Unger Római régiségek c. műve számára.
Irod.: Kazinczy Ferenc: Er­délyi levelek (Buda, 1839); Bíró József: Er­dély művészete (Bp., 1941); Bíró Béla: N. S. kolozsvári rézmetsző (Erdélyi Helikon, 1944); Július Bielz: Die Graphik in Siebenbürgen (Nagyszeben, 1947); Kelemen Lajos 2006, Pataky Dénes: A magyar rézmetszés története a XVI. századtól 1850-ig (Bp., 1951); B. Nagy Margit 1977; ÚMÉL