NAGY Sándor

Németbánya, 1869. máj. 18., † Gödöllő, 1950. márc. 14.: festő, grafikus, iparművész. – Felesége Kriesch Laura. -Korán elkerült hazulról, isk. tanulmányait Veszprémben, Győrben és Bp.-en végezte, majd két évig az Orsz. Mintarajzisk.-ban Székely Bertalan növendéke volt. Kétéves ösztöndíjjal Rómába uta­zott (1890–), ahol Szoldatits Ferenc nazarénus festő műtermében megismerkedett és életre szóló barátságot kötött Körösfői Kriesch Aladárral. Párizsban élt (1892–1900), itt ismerkedett meg Tu­dor Hart angol festővel, akivel Er­délybe látogatott (1897). Ráth György hívá­sára hazajött (1900), hogy részt vegyen a párizsi vi­lágkiállítás m. anyagának előkészítésében. Ek­kortól számítható szecessziós művészegyéni­ségének kibontakozása; sokoldalúságára jel­lemző, hogy a képzőművészet szinte minden ágát művelte: fal – és táblaképfestéssel, üveg­ablak – és gobelinkartonok készítésével, bőr – és famunkákkal egyaránt foglalkozott. Az 1900-as évek közepétől az I. vh. végéig számos monumentális megbízás­nak tett eleget. A m. sze­cesszió egyik legjelentősebb mestere. Ő festette a díszterem freskóit (1912). Különösen fes­tett üvegablakai tört. és irod. ihletésűek, ez utóbbiak közül kiemelkednek a mv.-i Kultúrpalota tükörtermébe terve­zettek (1913), amelyek a legismertebb székely nép­balladák hőseit ábrázolják (Júlia szép leány, Kádár Kata, Szép Salamon Sára, Budai Ilona). Legnagyobb hatású művei azonban monu­mentális freskói, valamint épületdíszítő sgraffitói és mozaikjai pl. a mv.-i Kultúrpalota oldalhomlokzatának mozaikja (1913).
Irod.: Bernády emlékiratok; Fieber Henrik: Üvegfestészet (Bp., s.a.); Geller Katalin: N. S. (Bp., 1978); Genthon István: Az új magyar festőművészet története 1800 – napjainkig (Bp., 1935); Időtár 2; Keresztes; Keresztes Gyula: N. S. alkotásai Mv.-en (Nú., 1996. okt. 26.); Keresztes Gyula: Szecesszió Mv.-en: 5.: Közművelődési ház 1–5. (Nú., 1991. nov. 23.; 1991. dec. 7.; 1991. dec. 14.; 1992. jan. 4.; 1992. jan. 11.); Marosi Barna 1974; Molnár; Mv.-i Kultúrpalota 2013; Petrovics Elek : Magyar mesterművek (Bp., s.a.); Sza­badi Judit: A m. szecessziós művészet (Bp., 1979); ÚMÉL