NAGY SZABÓ Mihály, Markos Szabó Mihály

? 1564, † Mv., 1627 a Ref.temető Sírkőmúzeumában nyugszik: szabómester, városbíró. – Mv. főbírája (1616, 1620, 1623, 1626), a szabó céh céhmestere (1602, 1603), táblás céhmester (1604–1627). A szabócéh életében elévülhetetlen érdemeket szerzett, nagy része volt a szabó céh újjászervezésében, a céhet virágzásra juttatta. Mezőbándi birtokos is volt. Mv. feldúlásakor Brassóba menekült. Ott eszelte ki Borsos Tamással a várépítés tervét, s az eszme megvalósításának mindvégig kitartó híve maradt. Básta feleskette a király hűségére (1603). Ő volt a főbíró amikor Bethlen Gábor Mv.-t szabad kir. várossá emelte (1616). Angyalosi János ítélőmestertől megszerezte a marosszentkirályi hajdani pálos kolostor romjait, ennek anyagából felépítette a ref. nagytemplom délny. szegletén a Vargák bástyáját, s építtetett egy földdel megtöltött fabástyát ia ez a szabók birtokában volt (–1638) amikor új bástyát építettek.A ref. temető legrégebbi fennmaradt sírköve az ővé. Felirat nélküli sírkövének azonosságát Farczády Elek és Mester István vártemplomi lelkész állapították meg (1960 k.). A felirat így szól.: E síremléket a jeles és kiváló N. Sz. M. bíró úrnak és polgárnak, Mv. városa számos éven át vezető primáriusának emelte méltóságos felesége és elárvult fia 1627. május 24. születése 63. évében. Az egyház és iskola jótevője volt.
Irod.: Csáky; Csekme; Fodor–Balás; Fodor Sándor: A mc.-i temetőkről(Nú, 2001. okt. 30), Időtár 1; K.L. Műv. tört. tan. 1.; Marosszéki krónikák 1.; Mv.-i ref. temető; Pál-Antal 2006; ; Pál Antal Sándor: Mv. – a szabad királyi város.(Nú., 2016. ápr. 29.); Pesty 2014; Szentgyörgyi; SzOkl Ús, 4