NEMEGYEI János Miklós, nemegyei

Magyarnemegye, 1751. † Nagyenyed, 1837. máj. 15.: tanár. – Tanulmányait Mv.-en kezdette a Ref. Koll.-ban, hol Kovásznai Mihály mellett eredményesen tanult, sikeresen vizsgázott. Bernbe ment az egyetemre (1778); már ekkor megválasztották a nyelvészet tanárának Nagyenyedre, oly feltétel alatt, hogy még egy évet töltsön a hollandi egyetemeken. Elfoglalta tanári állását (1782–), a latin, görög, zsidó nyelvészetet és a szentírás magyarázását adta elő. Kitünő nyelvész volt, mind az ó-, mind a nyugati nyelvekben járatos. Tanítványa volt Bolyai Farkas, aki az enyedi koll. diákja (1781–90), majd mikor Farkast kinevezték a mv.-i koll. tanárának, meleghangú levélben köszöntötte (1805. febr.). A tanári pályán töltött félszázad után nyugalomba vonult. Az 1792. ogy. nemesítésre ajánlotta fel, melyet el is nyert. – F. m.: Opuscula bonam partem poetica. (Enyedini, 1832). Görög nyelvtant is írt, mely azonban nem jelent meg.
Irod.: Oláh-Gál 2013; Szinnyei