NEMES Ödön, ribiczei, álnevei: Justus, Fehér Hol­ló, Homo

Ribice, 1847. jún. 30., † Mv., 1902. febr. 23.:rajztanár, polg. iskolaigazgató, író, újságíró, szerkesztő, festő, illusztrátor. – Felesége: csekefalvi Kiss Vilma (1851.? – Mv., 1881. júl. 3.), br. Kemény Zsigmond a nagy író unokahúga. Gyermekeik: Viktor, Kata, Ödön. – Nagyenyeden, majd Bp.-en végezte tanulmányait. Mv.-en pol­gári isk. tanára (1874–), igazgatója (1894).Tanított szépírást az önálló kereskedelmi tanionciskolában (1895). Művelt tehetséges ember volt. Művész a rajzolásban, a festészetben, tudós a történelemben, művészettörténetben, az irodalomban, a nyelvészetben. Két –három idegen nyelvet beszélt.Gazdag könyvtára, numizmatikai gyűjteménye volt. Rudolf trónörökös részére díszalbumot nyomtatott egy példányban, saját akvarelljeivel illusztrálta: Görgény és vidéke c. (1881). Felhívta a szakemberek figyelmét a marosfelfalui középkori templom középkori falképeire. A marosszentkirályi templom közelében talált S végű Árpád-kori (11–13. sz.) hajkarikákat megvette (1894), azokat évekig őrízte, halála után azonban elkallódtak, a templom mészrétegei alól kibontott ősi freskókat lemásolta. Feltárta a román stílusban épült maroszentannai rom. kat., ma ref. templom (13. sz. második fele.) nyugati falképeit (1895). A nyárádszentlászlói unit. templom (1330 k.) falképeit Kelemen (1896). A MT megyei Általános Tanítótestület elnöke (1896–99). Elnöklete alatt alakult meg a mv.-i Erdélyi Kárpát Egyesület (1891). Számos népszerűsítő cikket írt, rajzai a korabeli képeslapokban jelentek meg: Ország Tükre, Nővilág, Hazánk és a Külföld, Családi Kör, Emich Nagy Képes Naptára, Mo. és a Nagyvi­lág, Vasárnapi Újság, Edélyi Értesítő, Ország-Világ, M. Hírlap, Mo., Székely Néplap, Székelyföld, Székely Hírlap, Heti Pósta, Erdélyi Híradó, Hölgyek Lapja, Üstökös, Ország Világ, M. Polgár, M. Szalon, Über Land und Meer c. lapokban. Mv.-en az Erdélyi Hiradó felelős szerkesztője és laptulajdonosa (1877. jan. 2.–1879. jún. 28.).Az Erdélyi Értesítő-ben cikkeivel próbálta lejáratni Tolnait, sajtótámadást intézett ellene. Tolnai utcai verekedésben válaszolt, ennek következményeként kellett elhagynia Mv.-et.Felelős szerkesztője és tulajdonosa az Erdélyi Hiradó c. hetenként háromszor megjelenő politikai szabadelvű lapnak (1877. jan. 2.–1879. jún. 28.), szerkesztette a Marosvásárhelyt (1898–1900) és a Marostordát (1885–86). Bolyai Farkasról írt, a matematikus síremlékének leleplezése alkalmával (1884). A Székely Hírlap-ban (1896) Néhány székelyföldi freskóról c.cikkében ismertette a marosszentannai, a marosszentkirályi, i és nyárádszentlászlói középkori templomok belsejében feltárt falkép-maradványokat, a KZST-n elhangzott székfoglaló előadása is erről szólt. – F. m.: Görgény és vidéke (Mv., 1881); Kuny­hótól palotáig (elb.; Mv., 1886); Az írásfejtés, írásszakértők, bíróságok, közjegyzők, ügyvédek sat. számára, I-XXV. füzet (Mv., 1895); A Marosvá­sárhelyi Községi Polgári Fiúiskola története (Mv., 1896).
Irod.: Emlékkönyv; Erőss; Fülöp–Ferencz; Gyászjelentő; Időtár 2; Jékely-Kiss; Kelemen Lajos; Kelemen Lajos 2009; Keresztes Gyula: A középkori templomaink falképeit feltáró N. Ö. – tevékenységének jelentősége (Nú., 1998. máj. 23.); Keresztes Gyula: A marosszentannai ref. templom (Nú., 1998. jan. 17.); Klósz–Tolokán; Kuszálik–Zalányi; Léstyán – templomok 1–2.; Marosi-KZST; MÉL; Molnár; Nú. (1998. máj. 23); Ökrös; Pál-Antal 2009; Schack Béla: Kereskedelmi iskoláink és tanárai a Millenium esztendejében (Bp., 1896); S Szabó – Kállai; Szinnyei; Szinnyei József; Török Zsuzsa: „A mv.-i zsurnalisztika”: Egy vidéki közösség olvasási stratégiája 1884-ben (Krónika, 3. sz., 2010); ÚMÉL; Vásárhelyi Hírlap (5.sz., 2007. szept. 7.)