Nyárádtő, 1881. ápr. 7., † Bp., 1966. jún. 10., Házsongárdi temetőben nyugszik: botanikus. –. A gimn. alsó osztályait Mv.-en végezte, majd Kolozson járt a községi iskolába (apja vasúti pályaőr volt ott), a kv.-i Tanítóképző Intézetben tanult (1900) és a bp.-i Tanárképző Intézetben szerzett természetrajz-földrajz szakos tanári oklevelet (1904), itt kötött barátságot Kittenberger Kálmán és Bányai János évfolyamtársaival. Diákként kiránduláson vett részt a Magas Tátrában, hatására a kinevezését Késmárkra kérte, a gimn.-ban természetrajz-földrajz szakos tanár (1904–11), állami támogatással az Adriai-tengeren és Bosznia-Hercegovinában végzett kutatásokat (1905). Mv.-en r. k. polgári iskola tanára (1911–14), az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1914–16), visszatért és ismét tanár Mv.-en a r. k. iskolában (1916–22). Itt írta meg tankönyvét: Növénytan biológiai alapon (Kv., 1922). Iskolai vakációkban a Dalmát tengerparton, Svájcban és a Keleti-Kárpátokban, Fogarasi-havasokban, Bory-mocsaraknál vizsgálta, gyűjtötte a növényeket. Főiskolai hallgatóként közölte első tudományos dolgozatait. Összeállította a Késmárkon töltött hét év alatt gyüjtött anyagból a 60 000 lapból álló magas-tátrai herbáriumát, amelyet ma a nagyszebeni Bruckenthal Múzeumban őriznek. A kv.-i Botanikus Kert gazdag növénygyűteményének múzeum-őri állására hívta meg Alexandru Borza igazgató (1922–), a kv.-i múz. igazgató őre nyugdíjazásáig (1940–42). Kárpát-medence leggazdagabb herbáriuma volt a múzeumban, ennek gondozása és kutatásai révén a botanikában európai szaktekintéllyé vált. A Román Akad.rendes tagja (1948. nov. 1. –). Évenként kiadta a botanikus kert Exiccata c. kiadványát, tanulmányokat közölt a Csalhó-, a Hargita hegységről, a Retyezátról, a Maros-szorosról, a Brázai-, Radnai-havasokról. Tanulmányait közölte: a Bp.-i Pedagógiai Lapok, a M. Botanikai Lapok, Növénytani Közlemények, Buletinul Grădinii Botanice şi a Muzeului Botanic Cluj, Verkendlungen und Mitteilungen der Siebenbürger Verein für Naturwissenschaften (Szeben), Flora Romaniae, Növénytani Lapok, Ifjú Erdély, Pásztortűz, Ocrotirea naturii, Földrajzi Közlemények, Erdélyi Múzeum, Acta Geobotanica Hungarica, Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50. éves Jubileumára, Botanikai Közlemények, Székely Közélet, Székelység, Marosvásárhely [Botanikuskert Mv. közművelődésének szolgálatában, 1912. márc. 22.; 1912. ápr. 12 A Traian Săvulescu által létrehozott Románia flóráját feldolgozó 18 tagu munkaközösség vezetője (1949-től), szakmai tevékenységének nagy hányadát áldozta (1952–76) a 12 kötetének kiadására. A szerkesztés mellett megírta a legnehezebb részeket, pl. a keresztesvirágúak családját, amiért állami díjjal tüntették ki. Több középisk. növénytan tankönyvet, monográfiákat írt és adott ki. A botanikába 1627 új rendszertani egységet (2 nemzetséget, 114 fajt, 127 korcsfajt, 491 változatot, 721 alakot, 41 alformát) vezetett be; összesen 1627 rendszertani egységet. 25 új taxont neveztek el róla. A Román Tudományos Akad. tagja (1948. nov. 1.–), majd az Akad. elnökségének tagja, Érdemes Tudós c. tüntették ki, a RSZK csillaga I. fokozat, Munka Érdemrend I. fokozat és Állami díj tulajdonosa.. – F. m.: Jövevények Késmárk flórájában (Bp., 1907); Maros-Vásárhely és környékén élő tavaszi és nyáreleji növények meghatározó könyve (Mv., 1907, 1913, 1914; 1937); A Magas-Tátrában fekvő Menguszfalvi-völgy és Omladékvölgy, valamint a Vadorzó-hágó magyar oldalának botanikai ismertetése (Késmárk, 1910); Néhány új adat a Pieninek flórájához (Bp., 1910); A Szepesbélai Mészhavasok néhány ritka növényéről (Bp., 1911); Újdonságok Erdély flórájából (Bp., 1911); Néhány ritka cyperacea-ról Szepes vármegyében (Bp., 1912); Adatok a Szepesbélai Mészhavasok flórájának ismertetéséhez (Bp., 1913); Növénytan biológiai alapon a romániai m. tannyelvű középfoku iskolák alsóbb oszt.-ai számára (Kv., 1922); A Hargita húsevő növényeiről (Kv., 1929); A Gyilkostó (Lacl Roşu) és a Békásszoros (Pasul Bicazului) környékének növényzete (Brassó, 1937); Cheile Turzii (Cluj, 1937); A Tordahasadék monografikus ismertetése (Kv., 1937); A Tordahasadék nevezetesebb látnivalóinak ismertetése (Kv., 1938); Flora şi vegeteţia Munţilor Retezat (Buc., 1958); társsz.: Adatok a M.-Horvát Tengerpart, Dalmácia és Isztria flórájához (Bp., 1908); Természetrajz a polgári leányiskolák 1., 2. osztálya számára (Bp., 1909, 1910–11); Növénytan – és állattan a polgári fiúiskolák 1. osztálya számára (Bp., 1918); Növénytan biológiai alapon a romániai magyar tannyelvű középfokú iskolák alsóbb osztályai számára (Cluj, 1922); Emlékkönyv A Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára (Sepsiszentgyörgy, 1929); Flora Republicii Populare Române (Buc., 1952–1972), 1–12. köt.; Kv. és környékének flórája. – 9 köt. (Soó Rezsővel; Kv., 1941–1944; 1952–76), antológ.: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára (Sepsiszentgyörgy, 1929); Az örökös változandóságról geobotanikai megvilágításban = Ünnepi könyv :Félszázados jubileuma emlékéül kiadta a KZST. (Mv., 1930)..
Irod.: Balás Árpád: Ny. E. Gy. a botanikus (1881–1966) = Pál-Antal – Simon 2011; Bălan Şt., Mihăilescu, N. Şt.: Istoria ştiinţei şi tehnicii în România (Buc., 1985); Borza Alexandru : Câmpia Ardealului (Buc., 1936); Borza Alexandru : Die Siebenbürgische Heide (Cluj-Sibiu, 1944); Clujeni ai sec, 20; DS; DS–2000; Fornade; Gaál Gy.; Gulyás; György 1926; Házsongárd; Istoria biologiei în date (Buc., 1996); Időtár 2; KZST1930; A Magyar tudományos irodalom bibliográfiája 1901–1921( Bp., 1929–36); MMA; Mv.-Balás; Nagyjaink; Pál-Antal – Simon 2011; Personalităţi ale ştiinţei : Mic dicţionar (Buc., 1977); Personalităţi româneşti ale ştiinţelor naturii şi tehnicii (Buc., 1982); Emil Pop: Erasmus Iulius Nyárády (Figuri de botanişti români. Buc., 1967); Rácz Gábor: Ny. E. Gy. Emlékezetére (1881–1966) (V. Z., 1981. ápr. 19.); RMIL; Ştefan, I.M., Nicolau E.: Scurtă istorie a creaţiei ştiinţifice şi tehnice româneşti (Buc, 1981); Todea–Fülöp–Avram; ÚMÉL; Ungheni 735; Váczy Kálmán – Bartha Sándor: Ny. E. Gy. a természettudós (Buk., 1988); Ünnepi könyv
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE