NYULAS Ferenc

Köszvényesremete, ma Nyárádremete, 1758. júl. 25., † Kv., 1808. dec. 27.: orvos, vegyész, nyelvújító. – Mikházán, majd Kv.-on végezte középiskolai tanulmányait, a piarista koll.-ban szerzett természettudományos oklevelet. A bécsi és a pesti egy.-en tanult, Pesten orvosi oklevelet szerzett (1787), felavatták (1788. jan. 22.). Szamosújváron volt orvos, innen járt ki a radnai fürdőkhöz, elemezte vizeit, tanulmányozta hatásukat.A pestisjárvány idején (1795), mint kiküldött orvos 53 községben gyógyított. Erdélyben ő ismertette meg a himlőoltást és könyvet írt róla. A Jenner-féle himlőoltás egyik korai népszerűsítője. Kolozsmonostoron vegyi gyárat alapított, ott készítette a mezőgazdaság számára fontos szalamiáksót és csontolajat, ez utóbbit mint rothadásgátló szert az állatgyógyászatban használtak. Dobóka megye főorvosa lett, ezt követően magánpraxist kezdett. Kv.-ra költözött, ott gyakorló orvos (1800–), Kolozs megye (1804–) majd Erdély főorvosa haláláig (1806. okt.–1808). A kémiai analitikai irányzat mo.-i megteremtője, először alaklmazta a titrimetriás elemzést. A mangán egyik felfedezője a dombháti (Radnai) vizből, amit le is írt még Klaproth előtt. Ő volt az első magyar nyelvű vegyészeti munka írója. Felismerte, hogy a golyvás megbetegedés az ivóvízzel függ össze. Főorvosi minőségében utasítást dolgozott ki a gyógyszerészek számára, szorgalmazta az erdélyi ásványvízek elemzését. A szénsavnak mint húskonzerváló szernek gyakorlati alkalmazását előbb tanította mint Európa többi vegyészei Háromkötetes műve úttörő jellegű új magyar műszavak teremtése, a nyelvújítás szempontjából is. Sokat tett a m. tudományos nyelv megújításáért. Tagja volt a Nyelmívelő Társaságnak A remetei r. kat. templom építésének fő előmozdítója volt. Szülőfalujában iskolát építetett (1790), ma a nevét viseli (1999. jún. 11.). Cikke a M. Hírmondóban. – F. m.: Az Erdélyországi orvos vizeknek bontásáról közönségesen. 1–3. köt. (Kv., 1800). – 1. köt.: Ajánló levél; Előljáró beszéd; A vizeknek bontásáról közönségesen.; 2. köt: A Radna vidéki vasas borvizeknek bontásáról; 3. köt.: A Radna vidéki vasas borvizeknek orvosi erejéről, hasznairól és vélek élésnek módjáról.; Kolozsvári tehén himlő (Kv., 1802); A Radna vidéki vasas borvizeknek bontásáról. 2. köt. (Kv., 1811); Spielmann József, Soós Pál: Nyulas Ferenc: Szemelvények (Buk., 1955).
Irod.: Chiorean 2008; Demkó Kálmán: A magyar orvosi rend története tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Mo.-on a XVIII. sz. végéig (Bp., 1894); Ferenczy-Danielik; Istoria med. (Buc., 1963); Fülöp–Ferencz; Győry; Högyes; Kakucs Lajos: 250 éve született a m. kémiai nyelv megteremtője (Nú., Színes Világ, 2008. jún. 14.); Köves Ferenc: Nyárfádremete monográfiája (Csíkszereda, 2003); Magyary-Kossa 1., 4 k.; MAMŰL; Molnár János: Magyar könyvház 14 (Pest, 1783); Nagy Botond: Remetei falunapok, avagy dr. Ny. F. emlékezete (Nú., 2008. okt. 7.); Nyárádmente; Orient Gyula: Istoricul farmaciei din Ardeal (Cluj, 1926); Pápay Sámuel: A magyar literatura esmérete (Veszprém, 19808); Pethő Gyula: A magyar természettudományi irodalom fejlődése és föllendülése (Bp., 1900); Rácz 2009; Sepsiszéki; Spielmann: A hazai orvostud; Spielmann József: Egy haladó erdélyi természettudós Ny. F. (V. Z., 1958. aug. 3.); Spielmann József-Soós Pál: Nyulas Ferenc (Buk., 1955); Spielmann József : Az orvostudomány története (Mv., 1979); Szabó-Szögi; Szily Kálmán : Adalékok a magyar nyelv és irodalom történetéhez (Bp., 1898); Székely tudósok; Szinnyei; Szinnyei J-Sz. J.; Toldy; Tolnai Vilmos: A nyelvújítás (Bp., 1929); ÚMÉL; Veress