OLOSZ Lajos

Ágya, 1891. aug. 23., † Mv., 1977. ápr. 26.Aradon temették: ügyvéd, költő. – Fia: Olosz Egon (orvos prof. Mv.-en). – Gimnáziumi tanulmányait Nagykőrösön, Szegeden végezte. Kv.-on a Ferenc József TE jogtudományi szakán avatták doktorá (1917) és ügyvédi vizsgát tett (1922). Mv.-en kezdte tevékenységét (1922. febr. –nov.), majd haláláig Köröskisjenőn volt ügyvéd (1923 ?- ?).Tagja volt a Helikon íróközösségnek, a KZST –nek (1930–). Főszerk.-je az aradi Déli Hírlapnak (1943–44). Fellépett Mv.-en a Kultúrpalotában a Pásztortűz esten (1922). – F. m.: Gladiátorarc (versek, Kv., 1923); Égőcsolnakon (versek, Kv., 1926); Barlanghomály (versek, Kv., 1931); Néma kürt, Égerfák alatt = Ünnepi könyv; Versek (Buk., 1968); O.L.legszebb versei (Buk., 1971); Hattyúének (versek, 1968–1971; Buk., 1972); Félig élt élet. Olosz Lajos és Reményik Sándor levelezése.1912–1940./Sajtó alá rendezte Kis Olosz Klára (Kv., 2003). Helikon 1924–1944; Időtár 3; Kortárs MÍKL; KZST1930; MMK; Molter 1., 2., 3.; KZST1930; Ünnepi könyv