ONIŢIU, Virgil, § álnevei: V.Gilu, Gil, Ile Borg, Sorcova, Mort de frică

Szászrégen, 1864. febr. 6., † Brassó, 1915. okt. 21.: tanár, író, irodalomkritikus. – Apja tanácsos Szegeden. Elemi iskoláit Szászrégenben és Karánsebesen, a gimnáziumot Szegeden végezte (1882). Teológiát Szebenben hallgatott (1885), ott első irodalmi alkotásait a Musa c. folyóiratban közölte. A teológia elvégzése után a Telegraful Român szerkesztője lett. Bécsben filológiát és filozófiát hallgatott (1886–90), Bp.-en irodalmat és filozófiát tanult (1886–90). Brassóban telepedett le (1890) a román líc.-ban latin- romántanár, igazgató haláláig (1894–1915). Létre hozta a Coresi Alapot amely tanerők és tankönyvkiadók tánogatására létesült (1896); aktív tagja az ASTRA-nak (1900–), alenöke (1910–), a Casina Egyesületnek, a Román Színházalapító Társaságnak, melynek alelnöke is (1903–); l. tagja a Román Akadémiának (1902. ápr. 3.–); elnöke a bécsi România jună társaságnak (1888); Bp.-en a Petru Maior Társaság aktív tagja egyben szerkesztője a Roza cu ghimpi c. lapnak (1888). Kezdeményezője a Biblioteca teatrală sorozatnak; letette egy építendő internátus alapköveit (1911). Tankönyveket, olvasókönyveket, novellákat, színdarabokat írt. Pedagógiai tárgyú munkáiban a román nyelv és irodalom oktatás modernizálását szorgalmazta. Irodalomtörténeti és irodalomkritikai cikkei megjelentek a Musa, Telegraful Român, Familia, Convorbiri literare, Tribuna, Foaia ilustrată, Vatra, Gazeta Transilvaniei, Drapelul, Românul lapokban, valamint a gimnázium évkönyveiben. A szászrégeni 1. sz. általános iskola felvette a V. O. nevet (1994. nov. 21.). A mv.-i ház, amelyben élt (19. sz.) (Mihai Viteazul u. 87) „B” kategóriába tartozó műemlék. – F. m. : Plan de învăţământ pentru limba română la marele gimnaziu gr. or. român din Braşov (Braşov, 1893); Carte de cetire (Braşov, 1893, 1895, 1914); Limba română: Fiinţa, originea, rudeniile şi istoria ei (Braşov, 1894); De toate: schiţe şi nuvele (Braşov, 1897); Conferinţe pedagogice ale corpului profesoral ţinute în anii şcolare 1897/98, 1898/99, 1899/1900. 1–2. (Braşov, 1897, 1900); Masa studenţilor români din Braşov (Braşov, 1899); Istoria literaturei româneşti (curs litografiat; Braşov, 1900); Clipe de repaus: schiţe şi foiţe (Braşov, 1901; 1903); Plevna, dramă în 5 acte (Braşov, 1903); Istoria literaturei române (Braşov, 1908); În sat la tângueşti: piesă populară (Sibiu, 1912); Din cele trecute vremi… (Arad, 1912); Clipe de repaus, schite, povestiri, nuvele, studii, articole, discursuri (Cluj-N., 1985); antológ.: Almanahul scriitorilor de la noi (Orăştie, 1911); Antologia scriitorilor români dela 1821 încoace (Arad, 1918); Album Vlaicu (Orăştie, 1920); Torouţiu, Ilie; Studii şi documente literare (Buc., 1931–46); Povestitori ardeleni şi bănăţeni până la unire( Cluj, 1937); Scrisori cu mai multe figuri şi un adaos (Sibiu, 1940); ford.: Pentru ochii lumii : piesă teatrală / după Labiche; 101 istorioare morale: prelucrare din germană (Braşov, 1891); « Ţiganiada »seu Alexandria ăi ţigănescă / scrisă…de Budai-Deleanu (Braşov, 1900).
Irod.: Adamescu, Breazu, Ion: Literatura Transilvaniei (Buc., 1944); Cardaş. Gheorghe: Istoria literaturii româneşti (Buc., 1938); Chendi, Ilarie: Direcţii literare (S.l., s.a.); Cosma; DGLR; DSR; DS–2000; Dragomirescu, Mihail: Critică (Buc., 1927); Fülöp–Ferencz; Ghibu, Onisifor: Portrete pedagogice (Buc., s.a.); Gulyás; Iorga, N. : Oameni cari am fost (Vălenii de munte, 1911–39); Lupaş, Ioan: Căzut-a cununa capului nostru (Arad, 1918); Málnási; Neş, Teodor: Oameni din Bihor 1848–1918 (Oradea, 1937); Netea, Vasile: Figuri ardelene (Buc., 1943); Netea, V. : Figuri mureşene (Tg. M., 1933); Povestitori ardeleni şi bănăţeni până la unire (Cluj, 1937); Predescu; Profiluri mureşene. 1.; Profiluri reghinene; Regh. cult. 2; Floarea Sălăgean: Gimnaziul de stat „V. O.” (Gazeta Reghinului, nr. 11., 1994); Szabó–Simon–Szögi; Szinnyei; Valeria Şara: V. O. (1864–1915) (Gazeta Reghinului, nr. 11., 1994); Teculescu, Horea : V. Oniţiu un educator deschizător de suflete şi ziditor de idealuri (Buc., 1937); Transilvania; Valori mureşene de patrimoniu; Vartolomei, Vasile: Mărturii culturale bihorene (Cluj, 1944)