OPREAN, Gheorghe

Oláhszentlászló, 1891. okt. 6., † Dicsőszentmárton, 1974. szept. 17: ort. pap. –Brassóban érettségizett. Egyetemistaként részt vett a gyulafehérvári egyesülési népgyűlésen (1918. dec. 1.), majd ugyan abban az évben, ősszel Bécsben tanult az egyetem Bölcsész Karán (1918). Papkapitányként, titkára volt az Erdélyi, Bánsági és Bukovinai Román Tisztek és Katonák Tanácsának, amely az egyesülés megvalósulásáért tevékenykedett. Pályafutása Küküllőszéplakon indult, ahonnan Csüdőtelkére helyezték, és rábízták Dicsőszentmárton 21 ort. hívének szolgálatát is, akik kis számuk miatt nem alkothattak parochiát (1921. febr. 7.–67). Az ortodoxia újjáélesztője Dicsőszentmártonban és a Kisküküllő vidékén. Kitartó gyűjtő és alkotó munkájának köszönhetően a szebeni püspöktől megkapta az engedélyt az ort. parochia megnyitására (1922. ápr. 8.–). Templomuk nem volt, vallásos tevékenységet a Traian Gimn. egyik termében végeztek, amíg közadakozásból és közmunkával lassan felépítették az ort. templomot (1927–37), terveit Surinya Balázs készítette és Strucskó Ferenc építőmesterrel együtt vezették az építkezést. Freskóit Ivănescu festette. Felszentelték Sf. Mucenic Gheorghe-nak ajálva (1938. okt. 9.). Ort. temetőt létesített, amelyhez harangot és fakeresztet (troiţă) szereltetett (1929). Papi lakot és irodákat is építettek a templom mellé(1936), majd a városi kórház területén a betegek részére kápolnát létesített, a templomhoz harangokat szereltetett fel. Elnyerte Dicső traktus adminisztráló plébánosa, majd az egész Küküllő – vidék plébánosa funkciót (1938. jún. 11.–). Kv.-ra került egyházmegyei misszionáriusnak. A kommunista rendszerben üldözni kezdték, eltiltották az istentiszteletek tartásától (1948–), letartóztatták és a Duna – Fekete tenger csatornához vitték kényszermunkára (1952–53). Később rehabilitálták (1968). Életrajzát és tevékenységét R. Ducan foglalta monográfiába.
Irod.: Dicsőszentmárton régi arca; Ducan, Răzvan: Preotul Gheorghe Oprean – o viaţă închinată unirii românilor şi înălţării bisericii naţionale (Tg. M., 1999) és (C.L., 24. febr. 2000.; 18. sept. 2002.); Szabó–Simon–Szögi; Târnăveni, cult.-ist.; Todea 2013