PĂCĂŢIAN, Teodor V., §

Marosasszó, 1852. nov. 28., † Kv., 1941. febr. 11.: szerkesztő, történész. – Középiskolát Lugoson, Aradon Kecskeméten (1878( végzett. Autodidakta módon nagy tudásra tett szert a történelem filozófia, jog és teológia terén. Solymoson Radna mellett jegyző, belépett a nemzetőrségbe (1872), ekkor kezdett el verseket írni és publikálni a bp.-i Familia-ban, Amicul Familiei (Szamosújvár), Aurora Română (Cernăuţi), Foaia Literară (Brassó), Luminătorul (Szeben).Segédjegyző Mezőzsadányban.Több újságot alapított Temesváron, és szerkesztett Erdélyszerte: Gazeta Timisoreana később Gazeta Poporului, Tribuna (Szeben). Buk.-ben könyvelő a Kulturális Ligánál, munkatársa a Dreptatea, Mesagerul Roman c. lapnak, majd főszerkesztője a Telegraful Roman-nak. Tagja az ASTRA-nak (1906), a történelmi tagozat elnöke (1911), örökös tag. Dicsőszentmártonban élt és működött (1920- 24.). Kv.-ra költözött (1924–). Nemzeti elkötelezettsége miatt több pert indítottak ellene, Szegeden volt börtönben hazafias magatartása miatt. Történelmi, politikai írásái megjelentek : Transilvania, Patria, Cosânzeana, Societatea de Mâine, Revista Economică, Amicul poporulri, Calendarul săteanului, Calendarul Astrei, Calendarul Dacia Traiana, Romania Nouă-ban. Kitüntetései: A Román Akadémia, Adamachi díja (1905); I. Károly király jubileumi érme (1906); Bene merenti érdemérem I. fokozat (1911). A Román Akadémia Aurel Cosma díja (1930). – F. m.: Flori de toamnă (Timişoara, 1882); Din legile ungare.Judecătoriile cu juraţii (Sibiu, 1899), Cartea de aur sau luptele politice-naţionale ale românilor de sub coroana ungară 8 vol. (Sibiu, 1902–1915); Jertfele românilor din Ardeal, Banat, Crişana, Sătmar şi Maramurăş, aduse în răsboiul mondial din anii 1914–18 (Sibiu, 1923), antolog.: Perpessicius : Repertoriu critic (Arad, 1925).
Irod.: Albu, Nicolae : Istoria învăţământului rom. din Transilvania până la 1800 (Blaj, 1944); Neş, Teodor : Oameni din Bihor (Oradea, 1937); Predescu; Sigmirean, Cornel. Teodor P.: O viaţă de cărturar (Tg.M., 1996); Todea–Fülöp–Avram; Transilvania