PAPIU-ILARIAN, Alexandru, § Alexandru dela Budiu, Pap Sándor

Bezdédtelek, 1827. szept. 27., † Szeben, 1877. okt. 11/23.: történész, politikus, jogász, népvezér. – Mezőbodon gyermekeskedett, ahol apja Pop-Bucur, lelkész volt. Anyja Ana Hodoş, a bergenyei pap leánya volt. – Elemi iskolát Mezőbándon végezte, Mv.-en a r.k. gimn.-ban (1838–43), Balázsfalván a líc.-ban (1843–44) és Kv.-on a filozófia és jogi karon folytatta (1847). Diákként Kv.-on szerkesztette a kéziratos Aurora sau Zorile pentru minte şi inimă c. irodalmi lapot, amely a román ifjúság nemzeti érzelmeit élesztette. Mv.-en a királyi itélőtáblánál volt gyakornok (1848), A. Iancu és több román diáktársával együtt. A románság közt megindult politikai mozgalom magával sodorta – részt vett a balázsfalvi gyűléseken és ezek rendezője lett (1848. ápr. 18/30; máj. 3/15; szept. 25.), beválsztották a Nemzeti Bizottságba (1848. máj. 15), amelynek titkára volt. A románok jogait követelte a Foaie pentr u minte, inimă şi literatură c. lapban (1848., X.) Szónoklataiban a nemzeti szabadság kivívására buzdított. Tagja volt a szebeni Állandó Bizottságnak, jegyzője és levéltárosa a Békéltető (Pacifikáló) Bizottságnak. Mint a balázsfalvi körzet felügyelője (1849) Obrázsán és Bocsárdon román forradalmi egységek ellátásáról gondoskodott. A forradalom bukása után balázsfalvi ösztöndíjasként Bécsben (1849–50; 1851–52), majd I. Hodoş unokatestvérével Páduában folytatta jogi tanulmányait (1852–54), ahol jogi doktorátust tett (1854. jan. 10.). Visszatért Bécsbe, ahol dr. Antoniu de Ruther lovag ügyvédi irodájában dolgozott és közben történelmi tanulmányokat folytat. Gr. Ghica, moldvai fejedelem, Iaşi-ba hívta, ahol a jogi fakultáson büntetőjogot, statisztikát, római jogot és egyetemes történelmet tanított (1855–58). Iaşi-ban dolgozó S. Bărnuţiu és több erdélyi társával, tanárokkal együtt Moldva és Havasalföld egyesülését szorgalmazták. Intrikák következtében lemondott tanári állásáról (1858. jan. 26.), házitanító Panait Balş, Elena Cuza és végül C.A. Rosetti bojár családoknál. Az 1848/49-es forr.után Papiu széleskörű levelezéssel gyűjtötte össze a forr.-ra vonatkozó emlékiratokat, ezáltal egész memoár-kampányt indított el Erdélyben (1850-es évek), ezáltal precedenst is teremtve; így írta meg a forradalm történetét. Rosetti révén cikket közölt a Românul c. lapban, az egyesülés gondolatát propagálva. Berlinben és Kornikban könyvtári és levéltári kutatásokat végzett (1859–60), adatokat gyűjtött és tett közzé a Tesaur de monumente istorice c. 3 köt.-ben, ezzel letette a kritikai román történelemírás alapjait. Az Independenţa constituţională a Transilvaniei c. munkájában (1861) rávilágított az erdélyi románság nemzeti jogainak jogosságára, Erdélyt az egységes román állam alkotórészének tekintette. Al. I. Cuza fejedelemnek memorandumot nyújtott be (1860), amelyben az alapvető belpolitikai kivánságokat összegezte, az új állam megerősítése érdekében. Kinevezték Moldva jogtanácsosának. Főügyész lett a buk.-i semmitőszéken (1861–), rövid ideig igazságügyi miniszter volt a M Kogălniceanu kormánya idején (1863. okt. 12.–1866. febr. 11. lemondatták), ez idő alatt több törvényt hozott és módosított: a kereskedelmi törvénykönyv megalkotása, a személyi szabadság biztonságának-, a lakhely sérthetetlenségének törvénye, földtörvény stb., törvénytervezetet nyújtott be a kolostorok vagyonának szétosztásáról (1863. dec. 13.). Ez a törvény hozzájárult a Cuza-i belpolitika megerősítéséhez, a parasztok megelégedéséhez, a kulturális javak megőrzéséhez: nyomtatványok, kéziratok, ikonok és egyéb értékes képzőművészeti tárgyak kerültek a Nemzeti Múzeumba és az Állami Levéltárba. Románia főügyésze (1866. márc. 10.–1868. dec. 19.). A Román Akadémia tagjává választotta a Viaţa, operele şi ideile lui Georgiu Şincai din Şinca c. székfoglaló tanulmányával (1869. szept. 14.). Megalapította a Transilvania Egyesületet, amelynek elnöke volt megbetegedéséig (1867. máj. –1873-ig). Az egyesület célja volt az erdélyi románok kuturális fejlődésének támogatása, anyagilag támogatta a tanulni vágyó román ifjakat. Megbetegedett, a Bécs melletti Döblingben kezelték, majd Szebenben élt haláláig. Ügyvédként védelmezte a román parasztok érdekeit és harcolt a társadalmi igazságtalanságok ellen. Közéleti és politikai tevékenységével a három román állam egyesülését szorgalmazta. A mv.-i barokk stílusú volt Királyi Itélőtábla (1789) homlokzatán emléktábla van: itt volt jurátus Avram Iancu és Al. Papiu Ilarian. Mv.-en középiskola és utca viseli a nevét. Az iskola, Al. Papiu Líc. (épült 1910–14; Bernády tér 12.sz.) előtt áll mellszobra, Ioan Faur Schmidt buk.-i szobrász alkotása (avatása 1930. dec. 1.), Nagyenyedre vitték (1940–), visszahozták és újra felállították (1957. dec. 22.). “A” kategóriájú műemlék szobor és épület. – F. m.: Istoria românilor din Dacia Superioară.1–2. köt. (Viena, 1851- 1852); 3. köt. (Sibiu, 1943); Tesi…si propune defendere sua promozione al grado di dottore in ambe le leggi (Padova, 1854); Independenţa constituţională a Transilvaniei (Iaşi, 1861; németül, Breslau, 1862; olaszul, Torino, 1862); Tesaur de monumente istorice pentru România.1–3. köt. (1862–65); Responsabilitatea ministerială (Buc., 1866); Viaţa şi operele şi ideile lui George Şincai de Şinca (Sibiiu, 1870); Cauza bivolarilor din Giurgiiu înaintea Curţii Juraţilor din Turnu-Măgurele (1873); Arhiepiscopul şi Mitropolitul Andrei Baron de Şaguna (Sibiiu, 1879); Memorialul Arhiepiscopului şi Mitropolitului Andrei Baron de Şaguna, sau luptele naţionale politice ale Românilor 1848–1873. Tom. 1. (Sibiu, 1889); Istoria românilor din Dacia Superioară 1–2. (kiad., bibliog., jegyzet. Serafim Duicu; Tg.M., 1996).
Irod.: 1848–1849 Marosszék; Actele Societăţei Transilvania (Buc., 1901); Adamescu; Adamescu, Gh.: Istoria lit. Rom. (Buc., 1924); Albu, Corneliu: Dela Bobâlna la Alba Iulia (Buc., s.a.); Albu, Corneliu: Alesandru Papiu Ilarian.: Viaţa şi activitatea sa (Buc., 1977); Alesandru P. I.: Antologie (szerk. Albu Corneliu; Buc., 1981); Bianu, Ion: Momente culturale (Buc., 1904); Bojoru, Ioan :Centenarul naşterii, semicentenerul morţii neobositului istoriograf A. P. I. (Tg.M., 1930); Bota, Sorina; Breazu, Ion: Literatura Transilvaniei (Buc., 1944); Călinescu, George: Istoria literaturii române dela origini până în prezent (Buc., 1941); Cheresteşiu, Victor: Martie 1848 – la Romînii din Transilvania = Emlékk. K.L. 80; Chindriş, Ioan: Ideologia revoluţionară a lui A. P. I. (Buc., 1983); Ciortea; Ciubîcă, Alexandru: Destinul unui monument: Bustul revoluţionarului şi cărturarului A. P. I. din Târgu-Mureş (Tg.M., 2009); Clinciu, Ioan: Din trecutul Soc. Transilvania (Buc., s.a.); Clopoţel, Ion: A. P. I. în faţa problemelor româneşti contemporane (Alba Iulia, 1939); Dascălii Papiului; Densuşianu, Ovid: Istoria limbei şi lit. rom. (Iaşi, 1885); Domokos 1966; Encicl. Rom.; Fülöp–Ferencz; Hodoş, Enea: Manual de istoria lit. rom. (Caransebeş, 1893); Horváth Jenő: Erdély története (Bp., s.a.); Időtár 2; Iorga, N.: Dezvoltarea ideii unităţii politice a românilor (Buc., 1915); Iorga, N.: Istoria românilor din Ardeal şi Ungaria (Buc., 1915); Iorga, N.: Oameni cari am fost (Vălenii de Munte, 1911–39); Istorici români (Buc., 1909); Lupaş, Ioan: Studii, conferinţe şi comunicări istorice (Buc., 1927–41); Mester Miklós: Az autonóm Erdély és a román nemzetiségi követelések az 1863–64 évi nagyszebeni országgyűlésen (Pécs, 1936); Mureş, judeţ; Mv. tört. 2.; Mv.-Balás; Netea, Vasile: Figuri mureşene (Tg. M., 1933); Pascu, Ştefan: Transilvania în lumina datelor geopolitice, istorice şi statistice (Blaj, 1944); Păcăţian, Teodor: Cartea de aur sau luptele politice-naţionale ale românilor de sub coroana ungară (Sibiu, 1904–06); Pervain, Iosif, Chindriş, Ioan: Corespondenţa lui A. P. I. (Cluj, 1972); Ploeşteanu, Grigore: Canceliştii români târgumureşeni în revoluţia de la 1848 = Studii şi cercetări de ştiinţe sociale (Buc., 1977); Popa, Traian: Tg.M.; Predescu, Profiluri mureşene. 1.; A románok története (Bp., s.a.); Rosetti, Dimitrie: Dicţionarul contimporanilor (Buc., 1898); Sandor; Studii şi doc. Privitoare la revoluţia românilor din Transilvania în anii 1848–49 (Sibiu, 1944); Szabó–Simon–Szögi, Szinnyei; Şerban 2006; Tg.M.– Mv.; Todea 2013; Tófalvi Zoltán: 1848 márciusa a Székelyföldön, Mv.-en (Nú., 1998. márc. 12–13.); Transilvania; Valori mureşene de patrimoniu; Veress