PAPP József

Mv., 1909. † Mv., 1983. febr. 21.: kerámikus, szobrász, sportoló. – Apja nagyernyei születésű szabómester, anyja brassó kereskedő leánya. Tíz gyermekük született. – Asztalos inas Mv.-en (10 éves korától), az első akit az Ipari Kamara beiktatott szobrászinasnak. Fafaragásai díszítik a sinaiai Peles kastély termeit, népi szecesziós motivumaival díszítette Bernády polgármester egykori bútorait. A háború után az Alkotó Szövetség tagja, több állami megrendelést is kapott. Közel 60 éves művészi pályafutása alatt festett, szobrászkodott agyagban, gipszben, gyertyát öntött, fémet domborított, bútort faragott, később betegsége arra kényszerítette hogy áttérjen a kerámiára (1992–). Erdély de azon belül a Maros mente magyaros motívumai váltakoznak műveiben élénk színekben. Országos tárlatai mellett köztéri alkotásai is vannak, munkái eljutottak moszkvai és varsói kiállításokra is. Kerámiái eljutottak Mo.-ra, Ausztriába, Nemto., Hollandiába, Izraelbe, az Egyesült Államokba. Mv.-en kiállítása volt (1997, 1999.-ben születésének 90. évfordulója alkalmából. Bónis Johanna emlékbeszédével).
Irod.: Bartis Ferenc: Száz éve született P. J. keramikus (Nú., Múzsa, 897. sz., 2009. aug. 22.); [Nekrológ] (V. Z., 1983. febr. 23.); Bónis Johanna: P. J.-ről (Népújság, Múzsa, 409. sz., 1999. szept. 4.); Molnár; ifj. Papp József: « Ismeretlen « ismerős (Nú., Múzsa, 313. sz., 1997. okt. 10); Nú., (1999. szept.3.); Nú (2003. jún. 26)