PAPPSZÁSZ Károly József Lajos, mádi

Csokaly, 1915. okt. 7., † Mv., 1994. szept. 12.: jogász, zenész. – Felesége: Kabós Anna, vegyész. – Sárospatakon végezte a középiskolát (1933), a bp.-i Pázmány Péter TE jogi karán végzett és doktori címet szerzett (1938). Katonai szolgálatot teljesített Călăraşi-on a 11.Regimentben (1938. ápr.–40. febr.). A közigazgatásban dolgozott Biharmegyében (1940–) mint gyakornok a nagyváradi járási főszolgabíróságnál, majd a székelyhidi járásnál, vármegyei aljegyző (1942–). Részt vett a 2. vh.-ban a frontra küldték. Orosz fogságba került Jerevánba, ahol a nehéz fizikai munka mellett az ott létesült zenekarban nagybőgösként játszott, noha zenei képzettsége a zongora és hegedű volt, megtanult oroszul, kiszabadult (1945–). Hazatérve szülei birtokán, Csokalyon gazdálkodott, amíg Mv.-re, kényszerlakhelyre telepítették az államosítás után (1949. márc. 3–). Itt napszámosként kereste kenyerét: kertásás, az akkor épült gát vasszerkezetének szerelése adott megélhetési lehetőséget, amíg bekerült a Közüzemekhez majd a Lázár Ödön üzemhez (–1955), végül a mv.-i Filharmónia tagja lett, a szimfonikus zenekar nagybögőse nyugdíjazásáig (1955–76). Mint nyugdíjas Brenburg-ban (Németo. Halle közelében) a városi színház zenekarában dolgozott (1976–78). Mv.-en a népi egyetemen vállalt órákat, ahol gitárt is tanított. Késő nyugdíjas korában sikerült megvalósítania fiatalkori álmát – bejárta Európa országait.
Irod.: családi inf. Pappszász Annától; Mikó; [Nekrológ] (Nú., 1994. szept. 13.)