PATAKI István; P. Tót

Sárospatak, 1640, † Kv., 1693. jan. 2. a Házsongárdi temetőben nyugszik: ref. pedagógus, egy­házi író. – A sárospataki koll.-ban tanult, majd köztanító is volt. Törökverőként nemeslevelet kapott (1662). Feltehetően Bánffy Dénes támogatásával a franekeri és utrechti (1663–64), a groningeni (1664–65), a leideni egy.-en (1665–) folytatott filozófiai és teológiai tanulmá­nyokat, ezalatt respondens is volt, több üdvöz­lőverset is írt. Hazatérését követően Bánffy Dénes udvari lelkésze. Meghívták a k­v.-i ref. koll.-ba a bölcselet (1668–85), a teol.-i tárgyak tanárának. Nyíltan hirdette coccejanus nézeteit, ezért a radnóti ref. gyűlés, zsinat (1673. júl. 16–18.) ettől eltiltotta, csak teol. tárgyakat taníthatott (1685–88). Bánffy Dénes halála után (1674. dec.), Teleki Mihály volt a pártfogója. Haláláig II.Apafi Mihály nevelője volt (1688–92). – F. m.: De libertate voluntatis (Franeker, 1664); Oratio funebris in exequiis… Petri Kovásznai.., 1673. júl. 25. (Kv., 1674); Ez Világnak Dolgainak Igazgatásának Mestersége… Ford. [latinból] (Kv., 1681).
Irod.: Halotti beszédek; Házsongárd, Teleki Mihály udvartartási naplója (1673–1681) (Kv., 2007); ÚMÉL; Zoványi Jenő: A radnóti gyűlés végzései (Prot. Közl., 1889)