PATAKY Etelka, G. Pataky Etelka; Gidófalvy Istvánné Pataky Etelka, Pataki Etelka

Dicsőszentmárton, 1898. máj. 28., † Dicsőszentmárton, 1984. ápr.11., Mv.-en temették: festőművész, akvarellista. – Pataki Sándor Dicsőszentmárton város főszolgabírója és Gál Etelka tanár leánya. Férje Gidófalvy István földbirtokos. Dicsőszentmártonban elemi és polgári iskolában tanult (1904–12), művészeti képzését Romek Árpád festőművésszel kezdte (14 évesen festette első képét), majd tanulmányokat folytatott Olmützben (1912–13), Münchenben Fritz Bergner de Latour magánisk.-jában (1914–15), Bp.-en a Művészeti Akadémián, tanára Deák-Ébner Lajos volt (1917–18); Romek Árpád, Tatz László és Réti István irányították (1918–19), nyaranta a nagybányai művésztelepen dolgozott, ahol Thorma János tanítványa volt (1923–). Férje birtokán, Dobókán telepedett le (1919–44), melynek udvarházát és utcáit számos akvarellben örökítette meg. A két vh. kö­zött önálló tárlatain kívül alkotásait Bp.-en és Buk.-ben is bemutatták. Magyarsároson élt (1944–49), majd a birtokos családokat sújtó kitelepítések idején Mv.-en jelőltek ki számukra kényszerlakhelyet (1949–82), itt élt és dolgozott, föleg akvarelleket festett. Látását elvesztette, leányához költözött (1982–84). Hangu­latos plein air stílusú tájképeket, valamint csendéleteket, életképeket és portrékat festett.A II. vh. idején festett képeinek jórésze Bp.-re magángyűjteményekbe kerültek, kb. 150 akvarellje ill. olajfestménye semmisült meg (1944–49). Képei egy részét a Kv.-i Etnográfiai Múz. és az Erdélyi Múz., valamint a mv.-i Képzőművészeti Múzeum, a dicsőszentmártoni Kultúrház, a sepsiszentgyör­gyi Székely Nemzeti Múz. őrzi. Vízfestményein nagyszámú erdélyi műemléket és városképi részleget örökített meg, ezeket művészettörténeti írásainak illusztrációjaként Kelemen Lajos is fölhasználta.Tagja volt a Képzőművészek Szövetségének (1930) és a Képzőművészeti Alapnak. A magyarsárosi művelődési otthon ünnepi megemlékezés keretében fölvette Gidófalviná Pataky Etelka nevét (2003. jún. – F. kiáll: Kv. (1925, 1928, 1930, 1932, 1936, 1941); Sepsiszentgyörgy (1928); Brassó (1929); Mv. (1927, 1929, a tartományi ill. a megyei tárlatokon szerepelt 1–3 képpel, 1950-; 2006. jan.); Bp. (1931; 1942 k. a Nemzeti Szalonban 46 képpel szerepelt, díjat is kapott; Gaál I. GáléRia, 1999), Buk.(országos tárlat, 1933.k.); Emlékkiáll.: Bp. (1999, 2000), Dicsőszentmárton Magyar kulturális Központ (2003), a M. Eminescu Művelődésiházban (2008); Mv. Kultúrpalotában (2006) és születésének 110. évfordulóján az Unitárius kiállító teremben (2008). Oroszidecs falu díszpolgára (2003), mikor itt lakott (1945–49) több mint 150 akvarellt festett, a Kulturotthon felvette a Gidófalvy Pataki Etelka nevet; a magyarsárosi művelődési otthon felvette a nevét (2003).
Irod.: 100 év; Banner; Bodolai Gyöngyi: Önarckép virágos szalmakalappal (Nú., 1995. nov. 15.); Bölöni Domokos: „Vágyom utánad, ősi otthonom” (Nú., 2003. jún. 18.); Gidófalvi István: Önéletrajz (Kv., 2005); Kelemen; Kelemen L.ajos 2009; Kuszálik; Marosi-KZST; MÉL; Moldovan, Iuliu: Artă plastică târnăveană: repere culturale (Tg. M., 2008); Molnár; [Nekrológ] (V. Z., 1984. ápr. 13.); Nú. (2006. jan. 28.); RMIL; RÚL; Sas Páter: Pataky Etelka (Művelődás Galéria, Kv., 2002, 88–90), Szabó – Kállai; Todea 2013; ÚMÉL; Unit. lex.