PATROVITS Kálmán, Patrovics Kálmán, Petrovics Kálmán

1880. szept., † Mv., 1952.: építész, vállalkozó. – P. József m. vasúti főmérnők (1842.? – Mv., 1915. júl. 25.) és csíkszentmihályi Balla Viktória (1857.? – Mv., 1923. jan. 19.) fia. Testvérei: P. Erzsébet dr. Kronhoffer Lajosné; P. József; P. Gyulanka Becsey Nándorné. Felesége Wagner Irén (1892. aug. 1.–1982. júl.). Leányaik: Mária, Irén, Ágnes (Lili). – Az akkor indult Kat. Gimn. első évfolyamában érettségizett (1898). Mv.-en cementcserépvágyára volt (1910) 24 alkalmazottal. A bp.-i József Nádor Műegyetemen szerezte oklevelét. Tervezőirodája volt Mv.-en. Wiegand Ede hatása alatt tervezte villajellegű lakóházát a Tisztviselő-telepen, amely városunk első központi fűtésű magánháza lett (1911), telefon is volt benne. A villa beosztását, berendezését menyasszonyával Wagner Irénnel együtt tervezték, a bútorokat is maga tervezte és Vígh István a Kultúrpalota berendezését készítő asztalos készítette. A Teleki Téka kapuja felett lévő baglyot tervezte. Előbb a vasútnál dolgozott, ahol 320 hidat és sok km. vasútvonalat tervezett, majd önállósult, társult Péterfy Dénes mérnökkel, Wagnerék főtéri házában volt az irodájuk. Virilista (1913). Végig harcolta az első vh.-t, habár erős edzett ember, kiváló evezős és jó teniszjátékos volt, évekig érezte a háború hatását. A háború után megpályázott munkákat más erdélyi városban is, megnyerte az oláhláposi Sztojka-fürdő építésére kiírt pályázatot, tervei szerint építették az oravicai állami gimnáziomot, a bedei kápolnát (1927–28), ő építette a csikdánfalvi r. kat és a mv.-i unitárius templomokat (1929–30), a Mv.-i Takarékpénztárt, a Knöpfler Vilmos u.-i ortodox zsinagógát, a Minoriták Bolyai u. bérházát, a cukorgyári munkáslakásokat és sok magánlakást (pl. a Patrovits-ház Zichy Mihály / Borzeşti 7. sz.), Kv.-on a Reich Áruház épületét és a Dermata gyár lakótelepét. A család szerepet játszott városunkban. A Mv.-i Kaszinó választmányi tagja (1919). A második vh. után államosították a főtéri Wagner házat, elvették Unumajbeli tanyájukat. Villájukat nem államosították, de kertjük területén épült a kereskedelmi iskola (1963–64). A Kat. Egyház tanácsosa.
Irod.: Almanah Tg.M.; Biás István; Fodor Sándor: Emléktábla az unitáriusok templomán (Nú., Színes Világ, 2008. ápr. 19.); Időtár 2; 3; Keresztes 2000; Man: Tg.M., 3.; Maros megyei m.-ság.4.; Maros megyei tört.; Maros-küküllői főesp; Mikó; Mv.-Balás; Mv. Molter; Orbán János: Táblabírák, főnemesek, pallérok és házak: Városkép és társadalom változásai Mv.-en a Királyi Tábla beköltözése után [1754] = Könyvek által …; Sipos