PETELEI István, §

Mv., 1852. szept. 13., † Kv., 1910. jan. 5. Mv.-en temették: író, újságíró. – Jómódú örmény kat. birtokos családból származott. P. István (1819–1900), neves kereskedő és Istvánfi Mária fia.Testvérei: Márton; P. Mária Patrubán Antalné Szenkovics Lukácsné; P. János, felesége Holmberg Ámália; P. Katinka Törpényi Jánosné. Felesége: Korbuly Irma (1853–1922), első férje Trauffer Ferenc, mv.-i ügyvéd özvegye volt. Feleségét Zsuzsikának nevezte. Jegyajándékba kapott háza a mv.-i Deák Farkas (ma Retyezát) u.10. – Mv.-en, Kv.-on, Székelyudvarhelyen a R. K. Gimn.-ban (érettségizett 1870), a budai műegy.-en (1870–), a bp.-i egy. bölcsészettud. karán tanult (1872–76). A mv.-i szülői háznál irodalommal és zenével foglalkozott (1877–80). Tagja volt a Mv.-en megalakult első kvartettnek (Mentovich Gyula I. hegedű, Göldner Károly II. hegedű, Petelei István mélyhegedű, Fanfuri Gyula gordonka; 1878). Kv.-on A Kelet c. lap munkatársa (1880–), a Kolozsvári Közlemények segédszerk. (1883–). Saját lapot indított Kolozsvár c. és szerkesztője (1886–91), munkatársai: Brassai Sámuel, Kőváry László és Szilágyi Sándor – a bp.-i Századok főszerkesztője, Sebesi Jób, Thury Zoltán, Csernátoni Gyula, Jékely Aladár. A Petőfi Társaság tagja (r. 1880), az Erdélyi Irodalmi Társaság (alapítója 1888), az alapszabályának kidolgozója, az EMKE tagja, a mv.-i KZST elnöke, kiadta a társaság lapját Mv.-i Füzetek c. Az Unió szabadkőműves páholy tagja (1891 előtt). Az irodalmi életben a Magyaro. és Nagyvilág c. lapban (1879) megjelent elbeszéléseivel tünt fel, írói munkásságára elsősorban az orosz írók (különösen Gogol és Turgenyev) hatottak. Novellát, karcolatot, tárcát, vezércikket, színházi- és zenekritikát, utibeszámolót közölt a Koszorú, Arad és Vidéke, Erdélyi Írók és Művészek Almanachja, Vasárnapi Újság, Ország-Világ, Agrár-Album, Pesti Napló közölte. Gyógyíthatatlan idegbetegsége miatt lemondott szerk.-i tisztségéről (1891), visszavonult Mv.-re, ahol irodalommal, kertészkedéssel és esztergálással foglalkozott, gyűjtötte a székely népi irodalmi termékeket. Remeteszegen volt a kúriája. Megromló egészsége miatt Szovátára költözütt (1891). Halála előtt néhány nappal került be a kv.-i egy. elmekórtani klinikájára, s ott is halt meg. Síremléke a mv.-i r. k. temetőben található a következő felirattal: “Itt alussza örök álmát Petelei István sz. 1852. szept. 13. – 1910. jan. 5. Lelje fel ott túl mindazt a szépet és jót, amiről itt életében álmodott.“ (1910), „B” kategóriába tartozó műemlék A vásárhelyi ház tulajdonjoga visszaszállt felesége testvére, Czakó Józsefné szül. Korbuly Erzsébetre. Felesége gondozta írói hagyatékát, kezdeményezésére adták ki két kötetben összegyüjtött noveláit, elbeszéléseit (Kv., 1912). A szülőházán emléktáblát helyezett el a KZST (1928. szept. 13.), amikor a házat az a veszély fenyegette hogy lebontják egy magánember leszerelte a táblát és később nem feltűnő helyre visszatette (a Szentgyörgy tér / ma Republicii 6. sz.). Születése 150. évfordulóján Szovátán a nyaralója helyén álló ház falán emléktáblát lepleztek le (2002. szept). Mv.-en utca viseli a nevét (1909–1920 és 1941–1995). – F. m.: Keresztek (elb.; Bp., 1882); Mezőségi út (útinapló; Bp., 1884); A fülemile (reg.; Bp., 1886); Az én utcám (elb.; Bp., 1886); El­beszélések (Bp., s.a.); Egy asszonyért (tört. reg.; Kv. [napilap], 1887; Cluj-Kv., 1924); Jetti (elb.; Kv., 1893; Bp., 1894); Alkonyat (Bp, 1896); Felhők (elb.; Bp, 1897); Vidéki emberek (elb.; Bp, 1898); Az élet, I—II, (elb.; Bp, 1905, 1908); El­beszélések, I—II. (Kv., 1912); Egy aranyért (regény, 1924); A csíkos szőttes (elb.; Brassó, 1937); A füle­müle és tizenegy elbeszélés (Bp, 1943); Lobbanás az alkonyaiban (elb.; Bp., 1955); Váloga­tott elbeszélések (Mv., 1955); A kakukkos óra (nov.; előszó, jegyz. Máthé József; Buk., 1969); P. I. irodalmi levelezése (Buk., 1980); A tiszta ház. (elb.; Bp., 1981); A jutalom (nov.; Kv., 1986); Gát a lejtőn (Mv., 2001); Őszi éjszaka. (vál. művek; Bp., 2002), antológ.: Marosvásárhelyi füzetek (Mv., 1897); Álmok = A Mv.-i KZST Évkönyve (Mv., 1914); Mezőségi út: Bánd = Egyed Ákos 1970 (szerk.); Mv. és Vártemploma (Mv., 1990); Szigetek a Holttengerben (Mv., 1998).
Irod.: 1924–1944 Helikon; Adamovits Sándor: Petelei-emléktábla (Nú., Múzsa, 366. sz., 1998. okt. 17.); Bánhegyi; Bedőházy János: P. I.-ról (Erd. Múz., 1914), Benedek Marcell: A magyar irodalom története (Bp., 1938); Bernády; Bisztray Gyula: P. I. irodalmi levelezése (Buk. 1980.); Császár Elemér : A magyar regény története (Bp., 1939); Dávid Gyula: Az újra felfedezett P. I. (Igaz Szó, 1956, 10.sz.); Dézsi Lajos : Magyar történeti tárgyú szépirodalom (Bp., 1927); Egry Jenő. P. I. kapuja (Új Élet, 6. sz., 1979); Egyed Ákos: P. I. és a céhek (Művelődés, 1985, 10.sz.); Erdélyi csillagok (Kv., 1935); Erdélyi panteon; Fodor Sándor (S): Márványtábla P. I. író szülőházán (Nú., Színes Világ, 2008. júl. 12.); Gyalui Farkas: P.I.-ról (Kv., 1912); Gyalui Farkas: P.I.-ról és feleségéről. – Újabb részletek = Ünnepi könyv :Félszáza­dos jubileuma emlékéül kiadta a KZST. (Mv., 1930); Gyászjelentő; György 1926; Helikon 1924–1944; Időtár 2; Kelemen Lajos; KKMI; Koós István: Szubjektív perspektívák vs. Objektív társadalomábrázolás (Korunk, 12. sz., 2016); Kozma Dezső: Egy erdélyi novellista: P. I. (Buk., 1969); Kozma Dezső: Pszichológiai igény P. I. novelláiban (Hungarológia, 1994); Kozma Dezső: Regionalizmus és egyetemsség változó világban (Székelyföld, 2007. aug., 8. sz.); Kruzselyi Erzsébet. Fátyolos hangtalanság; Petelei Istvánról és feleségéről = Ünnepi könyv; Lestyán F.: Mv. katolikus múltja = Mv. történetéből; M. irodalomtörténet (Végh Sándor: P. I.-ról, Kv., 1939); Málnási; Máriás József: A Maros-vidék szomorú poétája (Nú., Múzsa, 2010. jan. 9.); Márki Sándor: Emlékezés P. I.-ra (Pásztortüz, 1924); Marosi-Helikon; Marosi-KZST; Máthé József: Emlékezés P. I.-ra (V. Z., 1972. szept. 24.); MÉL; MIIB; Mv. és Vártemploma; Mv. tört. 2.; Mv.-Balás; Mv.-i örmények; Nagy István: Egy feledésbe merült erdélyi novellista = Nagy István: A harc hevében (Mv., 1957); Nagy Pál: Forgatagos időkben: Pályák, művek, arcok, emlékek (Mv., 2004); Nagy Pál: „Írók írója”: Petelei (Utunk, 1986. 28.sz.); Ökrös; Örmények; Pintér; Pomogáts 1.; Pozsvai Györgyi: Ködképek az elbeszélés láthatárán: P. I. A Csulakok című novellájáról (Helikon, 7. sz., 2003. ápr. 10.); Profiluri mureşene. 1.; RMIL; RNL; Rugonfalvi Kiss; Sándor; Száva 2012; Szász- Barabás-Puskás;. Szerb; Szentgyörgyi; Szépréti Lilla: P. I. emléktáblájáról (Erdélyi Figyelő, 5–6. sz., 1990); Szinnyei; Szentgyörgyi; Sztojka László: P. I. emléke özvegyének leveleiben (Irodalomtudományi Közlemények, 1974, 2.sz.); Új lexikon; ÚMÉL; Ünnepi könyv (Mv., 1930); Transilvania; Valori mureşene de patrimoniu; Veégh Sándor: P. I.-ról = Magyar irodalomtörténet, 1939: Emlékkönyv Kristóf György hatvanadik születésnapjára (Kv., 1939); Ünnepi könyv; Vigh; Újabb emléktáblákat avatnak Mv.-en (Nú., 2023. aug. 25.)