PÉTERFY Tamás

Nagyajta, 1871. márc. 22., † Bp., 1955. nov. 29.: író. – Nagyajtán vé­gezte az elemi isk. 5 osztályát, majd Baróton boltosinasként a gazd. felső népisk. 3 osztá­lyát. Ezután Parajdon és Fogarasban boltosse­géd, Fogarasban megtanult németül és romá­nul. Székelykeresztúron, Sepsiszentgyörgy­ben, Tordán és Mv.-en élt, ekkor már írásaival egyre nagyobb ismertséget szer­zett. Mv.-i értelmi­ségiek támogatásával a kereskedelmi és ipar­kamara tisztviselője lett (1899–), de Bp.-re költözött. A Köztelek c. lapnál kisegítő (1900–), majd gyakornok, belső munkatárs, főmunkatárs, később a Független Újság segédszerk., a Friss Újság rovatvezető­je volt (1926–). Hat év alatt bejárta Erdélyt, s néprajzi ismeretszerzés céljából alaposan megismerte a székelyek, románok és cigányok életét. Erdélyi, utóbb főként bp.-i lapokban jelen­tek meg elbeszélései, tárcái, versei és humoros gazd. Írásai (1892–). Dalai közül 20 szerzeményét Dankó Pista zenésítette meg. Bp.-en a Székely Kvtár szerk. (1904-től). – F. m.: Székely atya­fiak (elb., népdalok, emlékversek; Sepsiszent­györgy, 1894); 201 magyar és székely népdal (Torda, 1895); Székelyföldről (elb.; Marosújvár, 1896); Fenyőváry Ibolyka (reg.; Mv., 1897); Molnár család (reg.; Székelyudvarhely, 1897); Parasztdráma (reg.; Mv., 1898); A kis vőfély (székely ma­gánjelenet; Bp., 1899); Szittya dalok (népda­lok, versek; Mv., 1899); Petőfi-re­gék (Mv., 1899; 2. kiad. Bp., 1904); Közös sors, I—II. (reg.; Mv., 1899–1900; Bp., 1900; 2. kiad. 1906); Szegény Bardóczné (reg.; Bp., 1900); Gyászkirály (reg.; Bp., 1901); Kis-Székely pusztulása (reg.; 2. kiad. Bp., 1901); Gó­béságok. Kacagtató székely históriák és elbe­szélések (2. kiad. Bp., 1903); Székely mesék (Bp., 1903; 3. kiad. Bp., 1907); Két legenda. Szavalók részére (Rákosliget, é. n.); A góbé a gazdaságban. Humoros gazdasági tárcák (Bp., 1906; 2. kiad. 1909); Virágmesék (Bp., 1907); Cigánymesék (Bp., 1907); Kacagó szövetke­zetek. Szövetkezeti vidámságok (Bp., 1911); Ne te ne! Eredeti székely góbéságok, anekdo­ták és kacagtató históriák (Bp., 1911); Kéz a kézben. Szövetkezeti és más hasznos olvasmá­nyok a magyar nép számára (Bp., 1912); A Gellért dolomit (reg.; Bp., 1923); A szőllősi boszorkány (reg.; Bp., 1925), társsz.: Petőfi a ponyván és a népirodalomban; Petőfi regék (Baróti Lajossal; Bp., 1910); antológ.: Székelyek a költők dalaiban (Bp., 1918).
Irod.: Gondo­latok P. T. munkáiból. Húsz évi működése és 20-ik könyvének megjelenése alkalmából ki­adta a „Péterfy Emlékalbum bizottság” (Bp., 1909); Ökrös; Szinnyei