PETKI István, királyhalmi, dersi, Petky István

1601 k, † Marosszentgyörgy, 1667. jan. 27, temetve Csiksomlyón Ferences kolostor: birtokos, udvarmester, főgenerális, főispán, fejedelmi tanácsos. – P. Farkas és csicsói Lázár Erzsébet fia. Testvére: Farkas. Nagynénje P. Erzsébet, utód nélkül halt meg, földbirtokos, akitől nagy kiterjedésű birtokokat örökölt: Szentanna, Jobbágytelke, Udvarfalva, Remet, Csejd, Pinárd, Magyarós, Libáncs, ezekre II. Rákóczi György fejedelemtől megerősítő adománylevelet kapott (1649. ápr. 16). Felesége: 1. Sükösd Erzsébet. Gyermekeik: Borbála; Judit; Katalin if. Lázár Istvánné; Erzsébet; Anna; István; János. Apor István nevelőapja. 2. Bárczi Borbála (esk.1663. nov. 18.). – Bethlen Gábor alatt asztalnok és étfogó, Csík-Gyergyó-Kászonzék alkapitánya (1630–), főkapitánya (1635). Részt vett az I. Rákóczi György vezetése alatt Désen tartott ogy.-en (1638. júl. 7.–). Felépült Marosszentgyörgyön a kastélya (1640), diszparkkal. II. Rákóczi György fejedelem udvarmestere, főkövet, az ország adóját vitte a Portára (1650. okt. 30.), fejedelmi tanácsos (1653. márc. 15.–61), a lengyel hadjáratban a II. Rákóczi György fejedelem kísérője (1657). A székelységet képviselő helytartó (1658). A csíki hadak főkapitánya (1635–61; 1664–67); közben elvesztette ezt a tisztséget, mivel Kemény János pártján maradt, nem csatlakozott Apafihoz. Barcsai Ákossal megromlott a viszonya, Barcsai katonái Marosszentgyörgyön táboroztak és feldúlták a kastélyt (1659). Barcsai elkobozta birtokait, minden udvarházába Királyhalmára, Hévízre és Marosszentgyörgyre fejedelmi tiszttartókat küldött. Husztra menekült (1660. nov.) és Kemény Jánossal együtt vonultak be Erdélybe (1660. dec.). A török Porta megkinálta az erdélyi fejedelem székkel (1661. aug.), de visszautasította. és Apafi Mihályt választották meg (1661. szept. 18.). A török-tatárcsapatok csíkszéki támadása elöl ismét Husztra menekült. Elfogadta Apafi Mihály kegyelmi ajánlatát, visszatért Erdélybe (1662. márc.). Többször volt helytartó (1663), visszanyerte tanácsosi megbízását (1664), az udvari hadak főkapitánya. Apafi fejedelem egyik helytartója (a mv.-i ogy. idején 1663), míg a fejedelem a török oldalán harcolt. Az ogy.elnöke (1664), visszakapta a csíki főkapitányságot és a vashámort. Kastélyt felszereltette Marosszentgyörgyön ma Várhegy v. Pinárd nevű magaslaton (1664), a kastély udvarán kis kápolnát és lakást építettek a kaplánnak. Már vendégeket is fogadhatott, itt kereste fel személyesen Thököly István (1666. dec.). Itt érte a halál (hajnalban 1667. jan. 27).
Irod.: Biró Vencel: Gróf Apor István (Bp., 1927); Bíró Vencel: Altorjai gr. Apor István és kora (Kv., 1921); Csejd –Tófalva; Fekete; Időtár 1; Kénosi-Uzoni 2.; Kraus: Erdélyi krónika; Lázár; Mordovin Maxim: A Petki család és Marosszentgyörgy = Marosszentgyörgy; Mo. főispánjai; Nagy-Bodó Tibor: A Petki-Máriaffy-kastély (Központ, 2016. júl. 21–27.); Nagy-Bodó Tibor: Múlt és jelen találkozása (Nú., 2022. márc. 4.);.Sângeorgiu de Mureş; Sebestyén Mihály: Várhegy és a Petkiek (Nú., Színes Világ, 2010. ápr. 17.); Székelyföld tört. 2.; Teleki Mihály