PETŐFI Sándor

Kiskőrös, 1823. jan. 1., † Fehéregyháza, 1849. júl. 31. »Amennyire a látóhatár terjed Fehéregyháza táján, az mind Petőfi sírja« (Jókai Mór): költő. – Petőfi neve örökre beíródótt Mv. történetébe. Négy alkalommal járt Mv.-en (1849 jan.-júl.), Kossuth Lajostól – mint a Honvédelmi Bizottmány elnökétől kapott engedélyt, hogy a Bem seregében szolgálgasson. Mv.-re érkezett (1949. jan. 21.), itt megpihent, majd Nagyszeben felé útközben csatlakozott Bem seregéhez, századosi rangban a vezérkarhoz osztotta be a tábornok és fiaként szerette. Márc.-ban megbetegedett, szabadságra küldték, Mv.-en pihent Teleki Sándorral pár napot (márc. 7–) Itt írta emlékezetes versét: Bizony mondom, hogy győz most a magyar (1849. márc. 7.) Július közepén ismét Erdélybe jött, felesége, Júlia és fia követték Tordára érkeztek (júl. 20) Petőfi Mv.-re jött, utolsó előtti levelét innen írta feleségének (1849. júl. 22.) Találkozott Bemmel Berecken (júl. 25) majd újból Mv.-re jött (júl 29) itt írta utolsó levelét Júliának (1849. júl. 29.). A szabadságharc győzelmében vetett hittel tervezgette eljövendő életét, amikor arról írt, hogy Erdélyben szeretne letelepedni, ideiglenesen Mv.-re akarta hozni családját. Petőfi életrajzírói szerint, Mv.-en posztó őrnagyi egyenruhát rendelt, amit már soha nem tudott viselni. Egressy Gáborral éjszakázott a Görög Károly és neje, Ziegler Vilma házában (1849. júl. 29). Nem messze volt tőlük Bem szállása, a Teleki- házban, ott is többször látták őket. Bem altábornagy megtiltotta Petőfinek, hogy elkísérje Segesvárra. Mégis a hajnali sorakozó után Bem tábornok gyors hadiszemlét tartott a Bodor-kútnál és innen idultak Segesvár felé, Petőfi felkéreszkedett Gyalokai Jenő százados kocsijára és elhagyta Mv.-et (1849. júl. 30.), Székelykeresztúr felé, ahol fogadták a Gyárfás-kúriában szállásolták el (a kúria falára márványtáblát helyeztek el; 1928), majd megérkezett Fehéregyházára. Kortársként Bolyai János is megidézte Petőfi tevékenységét egy kéziratában (1848 k.), amiben érzékeltette P. szerepét és azt a véleményét is, hogy a forradalom nem volt alaposan előkészítve. Mv. polgárai sem feledkeztek meg a nagy költőről. A Görög ház falára a Jablonszky Vince szobrász-műfaragó által készített márvány emléktáblát helyeztek el Petőfi emlékére (1884. szept. 28.), a következő verssel: „Itt még ember volt, innét indult ki nagy utra, / Hogy csillag legyen ő. Fénye örökre ragyog!.” Az avatóünnepségen a MTA, a Kisfaludy Társaság, a Ferenc József Egyetem és más intézmények képviselői voltak jelen. Lénárt József: Petőfi emléke című ünnepi beszédét is kinyomtatták. Mv.-en létezik a Petőfi Sándor tér (1912–20, 1995–), valamint Petőfi utca (1896, 1900 k., 1912–1919–20, 1941–95, ma Posta u.). Bernády György mv.-i polgármester kezdeményezésére Petőfi-emlékoszlopot állítottak Mv.-en (1912. nov.), Kallós Ede alkotását, melynek bronzplakettjén az állt, hogy »a költő innen, a székelység fővárosából indult el utolsó útjára, meghalni a szabadságért». Ezt az oszlopot megcsonkították (1919. máj.13), majd ledöntötték. A mv.-i Kultúrpalota emeletre vezető lépcsőházában látható Nagy Sándor és Róth Miksa P. S.-ról készült üvegfestménye (1913). Petőfi Sándor halálának 150-ik évfordulója alkalmából a Teleki-ház falán ünnepélyes keretek között leplezték le (1999. júl. 29-én) Puskás Jenő szobrászművész Petőfi-domborművét, melyet Szokolai Imre Márton bp.-i polgár ajándékozott a városnak. Mv.-en a Petőfi-szobor pályázat (1999) nyertese Hunyadi László szobrászművész lett, alkotása az egész alakos Petőfi-bronzszobor a Kossuth / Călăraşilor utcában áll (2000. dec. 16.), egy tér is őrzi a nevét. Segesváron szobrot emeltek tiszteletére a várban, a vármegyeház előtt állt Köllő Miklós szobrász alkotása (1897. júl. 31. leplezték le), az I. vh. alatt (1916) ez Magyaro.-ra, Kiskunfélegyházára került és ott leplezték le (1922. okt. 29.). Fehéregyházán Petőfi-emlékmúzeum működik. Haller Lujza grofnő mecénás építette fel a Petőfi múzeumot és a hozzá tartozó múzeumőri lakást. A család által (1864-óta) gyűjtött Petőfire vonatkozó dokumentumokkal, ereklyékkel, a segesvári csata tárgyi emlékeivel rendezték be a múzeumot (1898. júl. 31-én nyitották meg).Emlékének ápolása hagyomány Fehéregyházán, az ispánkúti emlékművet Sütő András író és mv.-i értelmiségiek kezdeményezésére állították (1969), a kommunizmus éveiben az emlékmű gondozását elhanyagolták. A felújított emlékmű egyik oldalán a mv.-i szobrászművész Hunyadi László domborműve látható, amit megrongáltak (1990), a másik oldalán Gyarmathy János mv.-i szobrászművész P. S. –t ábrázoló bronzplakettjét helyezték el (2005. júl. 31.); az ispánkúti emlékmű alapköve a mv.-i ref. temetőben van. Fehéregyházán Petőfi Sándor Művelődési Egylet alakult (1990. dec. 20.), alapítóelnök Gábos Dezső fehéregyházi tanár, amely elsősorban Segesvár és környéke magyarságának részvételével a költő emlékének ápolását tekinti elsődleges feladatának, minden év júl. utolsó vasárnapján és Petőfi eltűnése napja környékén ünnepi megemlékezést tartanak. A Petőfi-életmű ismeretének ébrentartása érdekében évente Petőfi vers- és prózamondó versenyt rendeznek középiskolások számára; Gábos Dezső szerkesztésében megjelent a Fehéregyházi emlékeztető c. alkalmi kiadvány (1991–). Kapcsolatot tartanak fenn a Petőfi emlékezete ápolására alakult hazai és határokon túli egyesületekkel, múzeumokkal. Célkitűzéseik közé tartozik Petőfi Művelődési Otthon felállítása, valamint a helyi és környékbeli Petőfi-emlékek gondozása. Emlékének ápolása hagyomány Fehéregyházán, a P. S. emlékmű (1949) „B” kategóriás műemlék (Muzeului / Múzeum u. 97.). Fehéregyházán felállították Máté István csongrádi szobrászművész Petőfi-szobrát (1999). Nagybún-on is van Petőfi-emlékmű. Petőfi- emlékkapu áll a székesi ref. templom előtt, amit György Antal tanár faragott a költő emlékére (1948) és Szakács Ferenc újítatott fel (1998). Szovátán Bocskay Vince Petőfi szobrát avatták fel (1992. júl. 31.). Petőfi.-plakettet lepleztek le az Andrássy-telep, Petőfi Sándor általános iskola folyósójának falán, a szászrégeni Thieme Noémi munkája (2004. márc. 15). P.-mellszobrot állítottak Búzásbesenyőben, Horváth Kovács Szilárd alkotását (2007) és Marosszentgyörgyön, Bálint Károly alkotását (2017). – F. m.: Összes költeménye. Az Erdélyi Irodalmi Társaság megbízásából kiadta Kiss Ernő dr., az E. I. T. titkára (Dicsőszentmárton, 1922.).
Irod.: Bodolai Gyöngyvér: Egy P.-kutatóút emlékére (Nú. , 2016. márc. 15.); Boér Mária: P. S. utolsó napjai (Krónika, 2009. márc. 20–22); Bota, Sorina; Bölöni Domokos: Megalakult a P. S. Művelődési Egyesület (Nú., 1991. ápr. 9.); Bölöni Domokos: P. nem alkuszik: Százéves a fehéregyházi turulmadaras emlékmű (Nú., 1997. júl. 9.); Bözödi György: Petőfi egy napja = Évek 1100-ból; Cseke Gábor: Kései utóirat P. S. életéhez és halálához (Székelyföld, 4. sz., 2018. ápr.); Csekme; Dávid Gyula-Mikó Imre. Erdélyben (Buk., 1972); Dávid Gyula: A költő visszatér = Dávid Gyula 2003; Dékány Károly: Petőfi külföldön (Amstelveen, 1984); Dienes András:P.a szabadságharcban (?); Egyed Ákos: Kővári László Petőfi Sándorról (Korunk, 2023. okt. , 10 sz.); Éjszaki Károly: Hol van Petőfi? (Nú., 1997. júl. 23, júl. 24.); Erőss Vilmos: P. útja Mv.-től Bereckig és vissza (Székelyföld, 7. sz., 1999. júl.); Féja; Fodor Sándor (S.): Petőfi nyomában (Nú., 2004. júl. 28.); Gáll Kornélia: Petőfi Sándor mv.-i emlékei (Nú., 1000. márc. 14.); Halász Gyula: P. S. élete (Brașov-Brassó, 1935); Hazai utazók Erdélyben; Időtár 2; , 3., 5 /1.; Katona Szabó; Kedves Gyula- Ratzky Ritaa: Csataterek Petőfije (Bp., 2009); Kemény Zs.; Kerényi Ferenc: P. 1848–1849-es forradalomtörténete? (Székelyföld, 7. sz., 2001. júl.); Keresztes Gyula: Petőfi Sándor Mv.-en (V. Z., 1979. dec. 23.); Ki is utazhat más ilyen időben ? (Nú., 1998. jan. 31.); Kós: A román és magyar kultúra házát építi fel Petőfi sírjánál Fehéregyháza népe (1948) = Kós; Kukla Krisztián: A kezek munkája: K. K. beszélgetése Máté István szobrászművésszel a fehéregyházi Petőfi-szoborról (Székelyföld, 7. sz., 1999. júl.); Kuti János.FeltámadottPetőfi Kárpátországi téidőr; Málnási; Maros megye; Marosi Péter: Fényesebb a láncnál a kard: P. harcos öröksége (Buk., 1949); Marosi Péter: M. és román szakértők tisztázták Petőfi Sándor hősi halálának körülményei (Székely Szó, 1948. aug. 5.); Máthé Attila: Fehéregyháza – a székely határőrteleptől a P.-szoborig (Nú., 1998. aug. 15.); Megemlékezés a Petőfi-szobornál (Nú., 2023.jan.3.); MNL; Mózes Edith: Petőfi 200 emlékév: Szeressétek egymást, a népet, a hazát (Nú., 2023.aug.4.); MSZL; Murádin; Mureş, judeţ; Mv.-Balás; Mv. és Vártemploma; Mv. tört. 2.; Nagyjaink; Oláh Tibor: Találkozásaim – Vele (Nú., Múzsa, 66. sz., 1992. júl. 31.); Oláh Tibor: P. és Európa (Nú., Múzsa, 206. sz., 1995. júl. 28.); Oláh-Gál 2013; Ötvös József: Mv.-i szobrok és alkotóik: P. S. (Új Kezdet, 6–7. sz., 2006. jún.-júl.); P. S. utolsó hét napja 1–2. (Erdélyi Toll, 1–2. sz., 2009); Petőfi emléktábla (Székely Naptár, 1885. évre); Petőfi-plakettet lepleztek le az Andrássy-telepen (Nú., 2004. márc. 15.); Petőfi Sándor a Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítása (Bp., 1974); Petőfi utolsó vacsorája=Oláh-G.R.:Bolyai – sommázat; Ráduly János: Bem-dokumentumok Petőfi táskájában (Nú., Múzsa, 895. sz., 2009. aug. 1.); RMIL (3. k); RNL; Rosonczy Ildikó: A szibériai hadifogság és Petőfi (Korunk, 10. sz.2023); Szakács János: A segesvári Petőfi-szobor a régi sajtóban (Erdélyi Napló, 15. sz., 2005. ápr. 12.); Szentgyörgyi; Szoboravatás Szovátán (Nú., 1992. aug. 4.); Szűcs Gábor: „Ahol Petőfit majd szüntelen temették”: A székelykeresztúri Petőfi-sír legendája (Korunk, 12. sz., 2015); Szűcs Gábor: P. halála: Fehéregyháza, 1849. július 31. (Bp., 2011); Tompa Z. Mihály: Petőfivel Fehéregyházán 1983-ban (V. Z., 1983. aug. 2.); Turisztikai kalauz; (Krónika, 2005. aug. 1.); Valentiny 1936; Valori mureşene de patrimoniu; Vigh