PETRICHEVICH-HORVÁTH Emil, széplaki és radochi br

Dés, 1881. aug. 24., † Bp., 1945. jan. 28.: jogi és államtudományi doktor, főispán, országgyűlési képviselő, államtitkár, író. – Sámuel (1842–1885) és Bárányi Rozália (1858–1937) fia. Felesége: onodi Weress Margit (*Dés 1880. máj. 31. esk. Kv. 1906. jan. 24. elv. 1921. okt. 3.), 2 : cselkólehotai Cselkó Margit (*Nagykároly, 1888. máj. 6. esk., Bp. 1921. dec. Gyermekei: Miklós (1908–1976), György László (1924–). A kv.-i egy.-en jogtud, doktori oklevelet szerzett, Mv.-en ügyvédi vizsgát tett (1906). Mv.-en ügyvédi gyakorlatot folytatott (1906–), majd birtokain gazdálkodott. Az I. vh.-ban tartalékos főhadnagyként vett részt. Az Erdélyi Szövetség egyik alapítója, Nagyküküllő vm. főispánja (1917–18), egyúttal az erdélyi román egyházi és iskolai ügyek kormánybiztosa, az összeomlás után (1918 végén) bevonuló román csapatok letartóztatták és 9 hónapra internálták, majd áttoloncolták Mo.-ra. Belügymin. államtitkárként az erdélyi menekültek ügyeit intézte, az Országos Menekültügyi Hivatal vezetőjeként (1919–24) és a párizsi békekonferencián a m. delegáció központi főtitkára volt, a Népjóléti és Munkaügyi Min. Államtitkára (1921–26); az Orsz. Lakásépítési Kormánybiztosság vezető­jeként több mint 350 000 menekült elhelyezéséről gondoskodott. Miniszteri rangot kapott (1924). A kormányzó Egységes Párt programjával a hatvani választóker. ngy. képviselője (1925–26). Megszervezte a Bp.-en élő erdélyiek társadalmi tömörűlését és lehetővé tette az Erdélyi Ház megszervezésével a Bethlen István internátus és a többi erdélyi kulturális intézmény elhelyezését. A szegedi egy.-en a politikai tudomány történetének magántanára volt. Az unit. egyház életében jelentős szerepetvállaló család, öt főgondnokot adott az egyháznak. Politikai tevékenysége mellett verseket és színmüveket is írt. Két verses kötete jelent meg (1901, 1920), Mikes, egy bújdosó élete c. tört. színjátéka két kiadást ért meg könyvalakban, előadták (1920. jún. 7.) az Operaházban rendezett díszelőadáson, valamint Szegeden, Miskolcon, Egerben. Az Erdélyi Szöv. társalapítója. (1920.). Az alsógyékényesi kastély építtetője a 20. sz. elején. – F. m.: Mikes, egy bújdosó élete; A modern állam fogalma és feladatai (Bp., 1925); A Mogorovich nemzetségbeli Petrichevich család története és oklevéltára (Bp.- Pécs, 1934–1942); szerk.: P. H. Lázár, báró P. H. János, báró P. H. Károly naplója. (Kiad. Báró P. H. Emil; Pécs, 1941).
Irod.: Bicsok-Orbán; Gudenus; Nagy Miklós: Közgazdasági és pénzügyi irodalom (Bp., 1932); Oláh-Gál Elvira beszélgetése gr. Petrichevich-Horváth-Tholdy Péterrel (Székelyföld, 4. sz., 2015. ápr.); Oláh-Gál Elvira; Sas Péter: Kelemen Lajos kiadatlan összeírásaiból (Művelődés, 10. sz., 2011.); Schöpflin; ÚMÉL