PETRICHEVICH-HORVÁTH Lázár, széplaki

Kv., 1807. máj. 17. † Bécs, 1851 febr. 5.: író, újságíró. – P.-H. Dániel és gr. Lázár Éva fia. – Kv.-on tanult ahol a latin szónoklat terén tűnt ki, jogot végzett; Mv.-en a Királyi Táblánál tanult (1829); gyakornok a nagyszebeni Királyi Kincstárnál; Kv.-on a kir.főkormányszék mellett mint tiszteletbeli fogalmazó; lemondott a hivatalos pályáról (1834), önképzéssel és kizárólag irodalommal foglal­kozott, lakásán matinékat rendezett, és szív­vel-lélekkel a konzervatív arisztokrácia irod. törekvéseit támogatta. Pestre költözött (1836–); szerkesztette a Honderű c. szépirodalmi és divatlapot (1843–48); a MTA levelező tagja lett (1844); külföldi utazást tett Nemeto. Franciao., Görögo, Töröko. Konstantinápoly, Sziria, Jeruzsálem, Palesztina, Egyiptom, Nápoly (1845–50), Hamburgba in­dult (1851), de útközben Bécsben meghalt. – F. m.: Az elbújdosott , vagy egy tél a fővárosban (reg.; Kv., 1836); Petrichevich Horváth Lázár munkái 1–9. k. (Pest-Buda, 1842–43); Szent sír (Pest, 1854); P. H. L., báró P. H. Já­nos, báró P. H. Károly naplója. (Pécs, 1941); Naplója br. P. Horváth Emil A Petrichevich Horváth család naplói 2. rész 3. k. (Bp., 1942)
Irod.:Nagy Iván; Pálffy; Siklóssy László; Szinnyei; Szinnyei J. Szontágh Gusztáv irodalmi bírálatai (Bp., 1929), Toldy; Újabbkori ismeretek tára (Pest, 1850–55); ÚMÉL