PINTEA, Mihail, § kereszneve: Mihai Ştefan

Szászpéntek, (Beszterce), 1906. márc. 26., † Segesvár, 1989. aug. 8.: költő. – Tanulmányait a szülőfalu elemi iskolájában kezdte, a mv.-i román líc.-ban folytatta. A Bécsi Diktátum idején Buk.-be menekült (1940). A háború után tisztviselő volt Dícsősztmártonban, Mv.-en, Kv.-on és Segesváron. Társalapítója a mv.-i „Liviu Rebreanu” irodalmi körnek (1957), Segesváron az „Agora” körnek (1973). Kora ífjúsága óta írt és közölt verseket. Munkatársa volt a Hyperion, Buna-Vestire, Vremea, Scânteieri, Clopotul, Orientări, Ardealul, Progres şi cultură, Vatra, c. lapoknak. Menekülése idején három kötete volt Kéziratban: Ograda blestemată (erdélyi parasztokról szóló regény), Scrisori de dragoste (elbeszélő költemények), Urzici crude (epigrammák). – F. m.: Rugăciuni pentru răni de aur: poeme (Târnaveni, 1943); antológ.: Togan, George: Ne cheamă Ardealul (Buc., 1944).
Irod.: Cosma; Fülöp–Ferencz