Uzdiszentpéter, 1898. † Mv., 1975.: földbirtokos, gazdálkodó. – Az apai birtokon dolgozott (1915-ig), amikor erőszakkal elvitték az osztrák hadseregbe katonának és részt vett az I. vh. harcaiban Olaszo.-ban, Galiciában. Hazatérése után (1918), a román hadseregben kötelezték szolgálatra. Visszatérve szülőfalujába megnősült és földet vásárolt Teleki Domokos gr.-tól, gazdálkodott és bekapcsolódott a falu életébe: tanácsos, majd polgármester lett (1933–36). Megépíttette a faluban a Hősök Emlékművét, és megkezdték a görög-kat. templom építését. Saját földjeiből 2 ha-t adományozott a g.kat egyháznak, h. a faluban új, nagyobb templomot építsenek (1929). Több közérdekű feladatot oldott meg a faluban: ivóvízellátás, elmaradt adóbefizetések természetbeni v. munkával való törlesztési lehetősége, utak, hidak, kutak javítása, heti vásárok megtartási engedélye, éjeli őrök alkalmazása, stb. A rendszerváltás után kuláknak minősítették, minden vagyonától megfosztották, kényszerlakhelyre hurcolták Mv.-re, ahol 12 évig a szekuritáté zaklatta (1961-ig). A kommunista rendszer bukása után (1989), családja visszakapott valamennyi földet a több tízhektáros birtokból.
Irod.: Sânpetru de Cîmpie
©
Erdélyi Magyar Adatbank Egyesület, Jakabffy Elemér Alapítvány, Transindex (1999–2021)
Honlapot készítette: PZSE