POP, Vasile, Pop, Ladislau Basilu, Papp Basilius

Keménytelke, 1789., † Zalatna, 1842. márc. 6.: orvos. – Bécsben filozófiát és orvostudományokat tanult (1811–17), mindkettőből doktorált. A románok orvosaként gyógyított Scheii Brasovuluiban (1817–20). Azután szabadfoglalkozású orvosként egy évtizeden át Brassóban tevékenykedett, majd egy évig Iasiban tovább képezte magát, ahonnan visszatért Brassóba. Onnan azonban gazdag bojár kliensei visszatértek Havasalföldre, jövedelme megcsappant (1821). Áttelepedett Fogarasba (1828–). Versenyvizsgával Zalatna doméniumba helyezték kamarai orvosnak, ahol több mint 13 éven keresztül a bányászok betegségei ellen küzdött és gyógyította őket. Bevezette a körzeti rendelők működését, évente ellenőrzéseket tartott a bányaorvosoknál. Írásba foglalta a bányaorvosok tennivalóit a Topografii medicale és az Istrucţiune c. tanulmányaiban (1831). Sürgette a gyógyszertárak megnyitását ezeken a bányahelyeken, jobb munkakörürményeket követelt a bányászoknak. Ezen kívül harcolt az állatok körében terjedő száj- és körömfájás és más emberre is káros állatbetegségek ellen is. Zalatnán élt családjával, szép könyvtárat gyűjtött össze, sok értékes szakkönyvet szerzett be külföldről, amelynek nagy része halála után szétszóródott. Tanulmányozta az ásványvizek gyógyhatását. – F. m.: Árapatak, Bodok és Kovászna ásványvizei (1821).
Irod.: Chiorean 2008